Programkereső

Jelentsd a baglyot! (Ja, és itasd a madarakat!)

  • 2020.01.24.

Székesfehérváron is elindult a Bagolyspotting

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, előző évi akcióihoz hasonlóan idén januárban is országos fülesbagoly-számlálást hirdetett meg, amelyben ezúttal is kérik a lakosság segítségét. Az idei akció csak pár napos lesz, január 24-27. között zajlik, tehát a hétvégén érdemes még belekezdeni.

2018-ban az akkor jelentkező – a nemzeti parkok munkatársai mellett vállalatok, óvodások, iskolások, utcán monitorozó magánszemélyek- több mint 350 önkéntes tízezernél is több erdei fülesbaglyot figyelt és számlált meg Magyarország 694 helyszínén. Ez a kezdeményezés történetében rendkívül sikeresnek mondható – főleg azért, mert a nálunk telelő fülesbaglyokról akkor rengeteg olyan településről is érkeztek be adatok, ahol az előző három évben nem sikerült a felhívással megmozgatni a lakosságot. Bár Fejér megye sajnos nem kifejezetten olyan területre esik, ahol az erdei fülesbaglyok nagy tömegben jelennének meg (a bagolyszinkron bő egy hónapos időtartama alatt mindössze 54 példányt sikerült felfedezni a megyében), de azért szépen érkeztek tőlünk is az adatok: Székesfehérváron például a Gáz utcában, a kosárlabda csarnok melletti fákon tanyáznak előszeretettel ezek a nagy testű madarak. A megfigyeléshez hasznos dolog egy távcső, de a madarak nagy mérete miatt amúgy sem túl nehéz észrevenni őket, s a fák alatt összegyűlt fehér ürülék és a visszaöklendezett, megemésztetlen táplálékkal vegyes ún. bagolyköpet is nyomravezető lehet.

A telelő erdei fülesbagoly a 2018-as összesített adatok szerint hazánkban legszívesebben Baranyában, Szabolcsban és Bács-Kiskun megyében tartózkodik, bár a legnagyobb megfigyelt populációt Szolnok megyéből jelentették, arrafelé százszor több fülesbaglyot sikerült megfigyelni, mint pl. Fejérben. Magyarország „bagolyfővárosában”, a Szolnok megyei Túrkevén ezekben a hetekben például több ezer bagoly üldögél a lakókörnyezeteknél lévő fákon!

Szakemberek azt is kiszámolták, hogy a 2018-ban feljegyzett madarak (több mint 11 ezer példány) úgy 2,8 millió, azaz súlyra vetítve 71 tonna mezei pocoktól és más, a termést pusztító rágcsálótól szabadíthatták meg a gazdálkodókat és földtulajdonosokat. Ez elképesztően nagy mennyiség, amely után magyarázni sem kell, miért figyelnek oda annyira a honi madarászok a baglyokra, köztük erre a fajra. (A 2019-es adatok térképes megjelenítésben itt találhatóak.)

Akárhogy is, ez a munka nem állhat meg, hiszen a faj egyedszámának követésében továbbra is nagy szükség van az önkéntesekre. És egy pozitív szemléletre is, ugyanis ahonnan előző évben nem zavarták el a baglyokat a fákról - például a városi környezetben -, ott az idén januárban is megtelepednek áttelelni. És amúgy is átmeneti időszakról van szó, hiszen márciustól-áprilistól ezeket a helyszíneket is elhagyják, hogy fészkelőhelyet keressenek maguknak a majdani családalapításhoz. Szóval ne bántsuk és ne zavarjuk őket – ártalmatlan és hasznos madarakról van szó.

A MME 2020 januárjában és arra kéri a madárbarátokat – a fehérváriakat is! -, hogy bejelentkezéssel csatlakozzanak az idei bagolyszinkronhoz! A jelentkezőknek külön Facebook-oldalt hoztak létre, amelyen minden szükséges információval segítik az érdeklődőket. (A fehérvári Sóstó tanösvény munkatársainál is lehet jelezni az észleléseket.) Fontos azonban, hogy a most kijelölt pár napon kívül is egész télen lehet jelezni az észleléseket, így aki lemaradt a január végi akcióról, a további hetekben is megteheti bejelentését az országos szervezetnél.

Végül pedig néhány kedvcsináló érdekesség az erdei fülesbagolyról:

•    2020-ban ez az Év madara, tehát mindenképpen kiemelten figyelünk „rá”
•    eszmei értéke nálunk 50 ezer forint
•    a szárnyait egy méteresre tudja kiterjeszteni repüléskor
•    habár nevében ott van az erdei, éppen a nagy, zárt erdőket kerüli, nem szívesen él ilyen helyeken
•    a köpetében leggyakrabban mezei pockok koponyadarabjait találnánk meg
•    ha több a varjú egy területen, elszaporodhat a fülesbagoly is, utóbbi ugyanis saját fészket nem épít, ellenben a varjakét használja, onnan az eredeti tulajdonost akár el is zavarja
•    bár a kicsi baglyok még nem röpképesek, a fészket akkor is elhagyják három hetesen, hogy aztán este sírva hívják segítségért a szüleiket. Akár egész éjjel is képesek amiatt vijjogni és ez a hang még egy km-re is elhallatszik!
•    a Magyarországon meggyűrűzött fülesbaglyok között a legidősebb több mint tíz éves volt.

Végezetül hadd hívjuk fel a figyelmet – immár a bagolyszinkrontól függetlenül – a téli madáritatás fontosságára! Bár e sorok írásakor éppen hullik a hó, tehát lesz valamennyi csapadék a talajon, de az idei tél megint nagyon száraz. Akinek van kerti komposztálója, az itatókban megfagyott vizet „egy darabban” tegye rá a komposztra! Kettős eredményt érhetünk el így: a komposztot segítünk nedvesen tartani, a madarakat pedig ivóvízhez juttatjuk a kitett, olvadó jégdarabbal. Természetesen hagyományos itatót is használhatunk, de ebben is cserélni kell a vizet, hiszen hamar megfagy.