Fehérváron van és a kupolája akkora, mint a firenzei dómnak - mi az?
2021 elején, amikor a vírushelyzet még mindig nem teszi lehetővé, hogy közösségi programokok vegyünk részt, vagy épített terek belsejében tartózkodjunk hosszasan, egy tél végi séta jó alkalom rácsodálkozni a helyi építészeti örökségre. Például tudták Önök, hogy az egyik fehérvári középület kupolájához hasonló méretű csak a Hagia Sophia tetején van, vagy Firenzében, az ottani dómon? De vajon kinek az elméjében született meg ez a jelentős székesfehérvári építmény?
Kép forrása: Köztérkép.hu
Fábián Gáspár nevét nem emlegetjük Fehérváron, gyakorlatilag nincs semmilyen emlékezete. Ha itt született, élt és egykori alkotó építészekről beszélünk, akkor leginkább a lakossági tiltakozások ellenére a közelmúltban lebontott Rimanóczy-féle vasúti indítótorony megálmodója, vagy a Várkörút Bauhaus-stílusú villaépítészetének nyomán Molnár Tibor munkássága jut az eszünkbe. És persze természetesen Ybl Miklós, meg Bory Jenő. De Fábián Gáspár nevének említésekor a legtöbben tanácstalanul tárnánk szét a karunkat.
Ám ha azt mondom: az egykori Petőfi, ma Szent Imre Általános Iskola tömbje, vagy még inkább a Prohászka-emléktemplom, akkor azonnal bólogatunk – utóbbi építmény kapcsán különösen, hiszen az, monumentalitásával és messziről láthatóságával a város egyik építészeti jelképe. Tervező alkotójáról mégis alig tudunk valamit.
Ki volt tehát Fábián Gáspár? 1885. január 2-án született Fehérváron, ám annak ellenére, hogy viszonylag hosszú és munkában gazdag élete végén nem itt, hanem a fővárosban hunyt el, sírja mégis itt van, méghozzá éppen az általa megálmodott emléktemplom mögötti kertben.
Fábián nem csatlakozott a Kós Károly köré csoportosuló újítókhoz, hanem műegyetemi tanárainak, Hauszmann Alajosnak, és főként Nagy Virgilnek útmutatásai nyomán a történeti stílusok ápolásával kezdte meg saját építészi munkáját. Mint életrajzai megjegyzik, e felfogása mellett mindvégig következetesen kitartott. Azok közé tartozott, akik a neobarokk és a neoromán középületeket és templomokat nem az építtető kedvéért, anyagi megélhetés okából öltöztették történeti köntösbe, hanem őszinte meggyőződésből. Munkatempója előtt is megemelhetnénk a kalapunkat: egyedül a templomépítéseinek száma több mint száz tételt tesz ki és akkor még az egyéb funkciójú tervekről – például a harminc egyházi iskoláról - ne is beszéltünk. A neoromán stílust különösképpen kedvelte: Balatonfüreden, Pécsen, Badacsonytomajban, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és számos településen állnak ma is azok az Istenházák, amelyeknek alaprajzait Fábián vetette skiccpauszra a 20. század első felében. Az egyházi jellegű épületek iránti elköteleződés építészkörökben gyakorlatilag a védjegyévé vált, a Műegyetemen a tervezési tanszéken Fábián kiváló tanára, Nagy Virgil sokszor meg is említette tréfásan: „Mi van magával Fábián úr?! Ön minden feladatát toronnyal díszíti!”
Kép forrása: Albaarchívum.hu
A toronytervezés azonban úgy tűnik, erkölcsileg is kifizetődővé vált, 1926-ban XI. Pius pápa egyházi építészetéért a Nagy Szent Gergely Rend lovagkeresztjével tüntette ki a fehérvári építészt. A konzervatívabb felfogást, az új elvetését egy idő után maga is terjesztette, mint az Építőipar -Építőművészet c. szaklap felelős szerkesztője (1920-tól 1932-ig töltötte be ezt a pozíciót). Ebbéli minőségében is gyakran nyilvánította ki ellenszenvét az új építési stílusokkal szemben.
Szülővárosában tekintélye megkérdőjelezhetetlen volt, számos megbízást kapott a fehérvári városvezetéstől. Székesfehérvári munkásságának legkiemelkedőbb alkotása a Prohászkaemléktemplom. A projekt előzménye az volt, hogy az 1927-ben elhunyt, és a városhoz erősen kötődő nagy püspök, Prohászka Ottokár emlékének megőrzésére országos közadakozást rendeztek. A városvezetőség egy fehérvári emléktemplom építésében gondolkodott, a közzétett pályázaton a 27 pályázó közül pedig a város szülöttének tervét fogadták el, és 3000 pengős I. díjjal jutalmazták. Fábián irányításával a tervek elkészítésében Molnár Tibor későbbi városi főépítész és Gatterer Ferenc működött közre. A templomot 1933. november 5-én szentelték fel és Fábián maga is igen büszke volt az eredményre, mert cseppet sem szerényen így írt erről az emlékirataiban:
"Bár több, jeles építőművész pályázott, az én alaprajzi elrendezésem tökéletességét egyik sem közelítette meg. Tökéletes körtemplom, négy keresztszárnnyal. Fő attrakciója a 30 m belső átmérőjű kupolája, mely magában véve unikum. Nagyobb nála csak a Pantheon és Szt. Péter kupolája. Vele egyenlő nagyságú a firenzei dóm, a Hagia Sophia, a berlini dóm kupolája. A magyar kupolák mind kisebbek. Hihetetlen küzdelemmel (főleg a pénzhiány miatt), 5 év alatt készült el annyira, hogy fel lehetett szentelni. Persze tornya még nem kész és a mellékszárny épületek is hiányoznak…"
Mi azonban a 21. században már korántsem azt az emléktemplomot ismerhetjük, amit annak idején Fábián megálmodott. Egyrészt, a pályázati dokumentációban eredetileg szereplő, a kompozíció szerves részét képező 65 m magas campanile jellegű torony soha nem épült meg. Ráadásul az 1944-es bombázásban lerombolt épületet nem is rekonstruálták teljesen, a templom tömegéhez két oldalról csatlakozó szárnyépület közül csak a plébániát állították helyre – számolt be róla a helyi iparkamara egyik építészeti tárgyú írásában.
Kép forrása: Táj-kert.hu
A munka elmaradását azonban a tervező már nem érhette meg, 1953 januárjában elhunyt – síremléke a templom kertjében áll a tervező Fábián Gáspár síremléke, Orbán Antal szobrászművész alkotása. A bronz mellszobrot 1990-ben állították fel. Fő nézetének felirata: „Itt nyugszanak Fehérvár nemes szülöttének dr. Fábián Gáspár műépítésznek 1885 - 1953 a Prohászka templom alkotójának és hitvesének, hét gyermek anyjának Seletei Horváth Annának (1892 – 1967) földi maradványai”. Az emlékmű jobb oldali felirata szerint szüleinek emlékezetére állíttatta fiúk, dr. Fábián János kanonok, a budavári Mátyástemplom plébánosa, volt esztergomi főegyházmegyei kormányzó. A kőtalapzat többi oldalán az építész alkotásainak felsorolása olvasható. A mellszobor arcán mintha halvány mosoly ülnek, amely akár annak is szólhatna, hogy manapság is szép sárga színében pompázik a legnagyobb kupolájú hazai templom a királyok városában.
Az már 21. századi érdekesség, hogy a templom közvetlen környezetében egy geoládát is megtalálhatunk elrejtve, így a modern kincskeresők is izgalmas adalékkal gazdagodhatnak a monumentális épület árnyékában.
