Székesfehérvári
Programportál

17.00 Macskatéka Olvasóklub: Meseóra Szabados Melindával (Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár)

18.00 Lackfi János ünnepi megnyitója, a Vajda János-díj átadása
„Valaki jár a fák hegyén…” – a Kaláka együttes koncertje Kányádi Sándor verseire írott dalokból (Városháza Díszterme)

Lackfi János (József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós) egyike a kortárs magyar irodalom legismertebb, legsikeresebb alkotóinak. Ír verset és drámát, mesét és hajmeresztő történetet, tanít kreatív írást, fordít, blogol, tévéműsorokban szerepel.

A Kaláka együttes első erdélyi turnéja (1981) óta énekli Kányádi Sándor verseit. A Hangzó Helikon sorozat indító kötete a Kaláka – Kányádi volt. A műsor gerincét az itt hallható dalok adják, kiegészülve az azóta írott dalokkal. A költő az együttes tagjaival baráti viszonyban volt, néhány versét kifejezetten a zenekar számára írta. Nagygalambfalván, Kányádi Sándor szülőfalujában, Székelyföldön ezzel a koncerttel ünnepelték a költő nyolcvanadik születésnapját.

Kaláka – Kossuth-díjas magyar együttes, 1969. november 26-án alakult Budapesten. Tagjai: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs

10.00 Gitárvarázs – kiállítás Sashalmi György gitármakettjeiből és a könyvtár zenei gyűjteményéből, megtekinthető július 6-ig (VMK Zenei és számítógépes részleg)

Sashalmi György eredeti szakmája szerszámkészítő volt, hobbiból először fegyvereket, majd azok makettjét készítette el. 2015-ben kezdett gitármaketteket készíteni – elkészítette az első elektromos gitár makettjét, Elvis Presley Prince gitárjának kicsinyített mását. Ezek közül az alkotások közül 35 darab látható a MagyaRock Hírességek Csarnokában is.

A 1:70 méretarányú, rendkívül igényesen kivitelezett makettek száma ma már megközelíti az ötszázat, ebből 40 darab lesz látható a kiállításon. Egy-egy híres zenész kultikus gitárjának a másolata mellett bemutatják a róluk szóló könyveket, a tőlük megjelent CD-t, bakelitet is.

10.00 Író-olvasó találkozó Dániel Andrással (Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár)

17.00 Gárdonyi Kultúrdiszkó – DJ: Arany Endre, közreműködik Sohonyai Edit (Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár)

17.30 Író-olvasó találkozó Krusovszky Dénessel, beszélgetőtárs: Czinki Ferenc (VMK Széna téri Tagkönyvtár)

Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, műfordító. Középiskolásként háromszor nyert arany oklevelet vers kategóriában a sárvári Diákírók és Diákköltők Országos Találkozójának versenyén. 2000-től az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar szakos, majd összehasonlító irodalomtudományi és esztétika szakos hallgatója. Első verseskötete Az összes nevem címmel 2006-ban jelent meg. 2014-től alapító főszerkesztője a Versum online nemzetközi költészeti portálnak. Több verses-, egy esszé- és egy novelláskötet után 2018-ban jelent meg első regénye Akik már nem leszünk sosem címmel, „az önmagát szabadnak elképzelni vágyó ember lehetőségeiről és választásairól” (Litera interjú, 2018. június 20.). A bravúrosan felépített szerkezetű nagyregény a 2018-as év egyik sikerkönyve lett. A Széna téri Tagkönyvtárban Czinki Ferenc székesfehérvári író, szerkesztő, kritikus faggatja a költőt munkásságáról.

10.00 Csod-Állatos mesék: Süni, a pökhendi – Kovács Katalin bábelőadása (VMK Gyermekrészleg)

14.00 A Tündérszó Meseíró Pályázat díjátadó ünnepsége és a Naplóíró Pályázat eredményhirdetése (Hetedhét Játékmúzeum)

16.00 A Carmina Albae Regiae című verskönyv bemutatója (Öreghegyi Közösség Ház)

17.00 É. Szabó Márta: Akinek a madarak is Chopint énekelnek – Érdi Tamás zongoraművész története. Könyvbemutató és virtuális koncert, közreműködik É. Szabó Márta és Érdi Tamás (VMK Budai úti Tagkönyvtár)

A briliáns vak zongoraművész pályáját rajzolja meg édesanyja, É. Szabó Márta, az ismert televíziós személyiség, a Cimbora és számos más, főleg gyermekeknek szánt kultúrműsor szerkesztője. Tamás apja, Érdi Sándor, a Stúdió című műsor szerkesztője is jelen van a könyv minden oldalán. Az izgalmakban bővelkedő könyv végigkíséri Érdi Tamás nem mindennapi sorsát születésétől, sőt, még annál is korábbról egészen a világhírig. A rendezvényt virtuális koncert zárja.

-

15.30 „Akivel a csodák valóban megtörténnek” – író-olvasó találkozó Sándor Anikóval (VMK Tolnai utcai Tagkönyvtár)

Sándor Anikó első regényében, amely rövid idő alatt bestseller lett, az El Camino csodáját írta meg, később könyv született a Buenos Aires-i kalandról, majd újabb és újabb, egyúttal külső és belső utazásairól is, Indiába, Mariazellbe, Indonéziába, Thaiföldre. Életvezetési tanácsadóként – és persze középkorú nőként – hiteles képet festett a fiatalabbra lecserélt feleségek világáról, a hitelcsapdából kiutat kereső, munkanélküli magyar zarándokról, és a kátyúba került életek hátteréből kirajzolódó, megrázó történetekről.

17.00 Szabó Magda titkai – közreműködik Jolsfai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője és Juhász Anna irodalmár (VMK Olvasóterem)

Szabó Magda hagyatékából előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó. A kisregény 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy fiatal lány Budapestről menekül a Csigaház nevű panzióba. A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezekből született meg első prózai írása, amelyet 2018-ban adott ki a Jaffa Kiadó.

17.00 „Akivel a csodák valóban megtörténnek” – író-olvasó találkozó Sándor Anikóval (VMK Mészöly Géza utcai Tagkönyvtár)

Sándor Anikó első regényében, amely rövid idő alatt bestseller lett, az El Camino csodáját írta meg, később könyv született a Buenos Aires-i kalandról, majd újabb és újabb, egyúttal külső és belső utazásairól is, Indiába, Mariazellbe, Indonéziába, Thaiföldre. Életvezetési tanácsadóként – és persze középkorú nőként – hiteles képet festett a fiatalabbra lecserélt feleségek világáról, a hitelcsapdából kiutat kereső, munkanélküli magyar zarándokról, és a kátyúba került életek hátteréből kirajzolódó, megrázó történetekről.

17.00 A magyar őstörténet a legújabb kutatások tükrében – Sudár Balázs történész előadása (VMK Pedagógiai Szakkönyvtár)

Sudár Balázs történész, turkológus a nagy vitákat kiváltó magyar őstörténet kutatója, az MTA BTK tudományos főmunkatársa. A Nemzeti íjász-szövetség tagja.

A 2012-ben létrejött régészek, történészek, nyelvészek, néprajzosok alkotta őstörténeti témacsoport vezetője. Kutatásaik eredményeként egy új elmélet körvonalazódik a magyarok őstörténetéről. E szerint a 4–500 éves vándorlás helyett, alig néhány évtized, 40–60 év telt el az Urál vidékének elhagyása és a honfoglalás között. Továbbá a magyar törzsek egy másik útvonalon, az eddig feltételezettnél északabbról érkezhettek. Az új elmélet arra alapoz, hogy a 800-as évekből Oroszország és Ukrajna területéről előkerült régészeti leletek a magyar honfoglalás kori leletekhez hasonlítanak. A témacsoport feladatának tekinti az őstörténeti hiedelmek megcáfolását, a történeti források újraértelmezését, a muszlim források megismerését, a vándorlás politikatörténeti vizsgálatát. A Helikon Kiadó közreműködésével 2014-től egy ismeretterjesztő sorozatot publikálnak, Magyar őstörténet címmel, amelyben összegzik honfoglaló őseinkről szerzett eddigi, jelenleg is helytálló ismereteinket az érdeklődők számára.

17.00 Magony Imre: A bűn nyomában – könyvbemutató. A szerzővel Gábor Gina újságíró beszélget(Aranybulla Könyvtár)

A kötet a városi rendőrség történetén keresztül mutatja be a dualizmus kori Székesfehérvár bűneseteit, tárgyalja a rendőrségi struktúra létrehozásának és fejlesztésének állomásait. Megvizsgálja, hogy a szervezet miként tudta betölteni szerepét a közigazgatásban, valamint a rend és a közbiztonság fenntartásában. Képet rajzol arról is, hogy a polgárosodás kiteljesedésének másfél évszázadában a kortársak hogyan látták, illetve láttatták a bűnözés problémáját. A modern rendőrség kialakulásának és a büntető bíráskodás dualizmus kori működésének felvázolása mellett bőséges példaanyaggal illusztrálva mutatja be a korszak bűneset-típusait.

17.00 Költők, versek, erőterek – válogatott és új esszék, tanulmányok. Ködöböcz Gábor új könyvének bemutatója (Vörösmarty Terem)

18.00 Ady 100 – a Cabaret Medrano koncertje (Hiemer-ház, bálterem)

16.00 Székesfehérvár az 1950–60-as években – kiállítás a VMK Helyismereti és digitalizálási részleg dokumentumaiból (könyvek, korabeli időszaki sajtó, kivágatok, képeslapok, plakátok, kisnyomtatványok). Megnyitja dr. Demeter Zsófia történész, megtekinthető július 5-ig (VMK Helyismereti és digitalizálási részleg)

17.00 Vár-est (Bory-vár)

17.00 Rákóczi Ferenc élete és kultusza – Katona Csaba történész előadása, a Nagyságos fejedelem című online vetélkedő díjátadója (VMK Pedagógiai Szakkönyvtár)

A Vörösmarty Mihály Könyvtár a Rákóczi-emlékév tiszteletére Nagyságos Fejedelem címmel háromfordulós online játékot hirdetett meg. A helyes megfejtéseket beküldők könyvjutalomban részesülnek, melyet a megemlékezés részeként vehetnek át.

A történész előadásában röviden ismerteti II. Rákóczi Ferenc életútját, a szabadságharc főbb eseményeit, majd a fejedelem kultuszáról, s annak fénykoráról, a hamvak hazatéréséről beszél.

1906. október 29-én, a kassai Szent Erzsébet székesegyházban temették újra II. Rákóczi Ferencet: az ünnepélyes aktus a maga idején a magyar közvéleményt rendkívüli módon érdeklő esemény volt. II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazatérése óriási visszhangot keltő, jószerivel az egész ország gondolkodó közvéleményét megmozgató cselekedet volt, amelyet számosan katartikus élményként éltek meg. Ugyanakkor nehezen lenne vitatható, hogy az ünnepélyes eseménysorozat a felgyülemlett feszültségek miatt puskaporos politikai helyzetben egyfajta szelep volt: elterelte a figyelmet az aktuális nehézségekről. Az újratemetés így egyszerre volt méltó kegyeleti aktus, egy hazafias érzületek táplálta, régóta vágyott kívánság teljesítése, valamint aktuálpolitikai lépés.

18.00 Dobd ki a szemetest! – Tóth Andrea interaktív előadása a hulladékmentes háztartások kialakításáról (VMK Budai úti Tagkönyvtár)

Tóth Andi (zéró hulladék aktivista, blogger) sokáig azt hitte, környezetvédő, mert bioélelmiszereket és öko tisztítószereket vásárol, és mosható pelenkát ad a kislányára. 2016. január 1-jén egy interneten olvasott cikk hatására drasztikus lépésre szánta magát, és elindult a zéró hulladékos háztartás megvalósításának útján. Könyvében saját gyakorlati tapasztalatait osztja meg az olvasókkal, arra inspirálva őket, hogy vágjanak bele a hulladékminimalizáló életforma kialakításába. A könyvtárban interaktív előadást tart a hulladékmentes háztartások kialakításáról.

17.00 Írjál és szeressél – Nyáry Krisztián és Hevesi Judit dramatizált felolvasóestje a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb, vagy legfelháborítóbb szerelmes leveleiből (VMK Olvasóterem)

Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet és a Festői szerelmek című könyvek szerzője. Legújabb könyvében az „Írjál és szeressél” összegyűjtötte a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb, vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit. Az első levelet 1526-ban írták, a 125 szerelmes levél írói között megtaláljuk Ady Endrét, Móricz Zsigmondot, Kossuth Lajost.
„A szerelmes levelek szépen vannak megírva, ezért megérintik az embert. Jól esik rajtuk elszomorodni, elmosolyodni, különböző érzelmeket tudnak kiváltani. Amiért többek között érdekes ilyen levelezésekbe bepillantani az a párkapcsolati konstellációk, hogy velük hogy esett meg a szerelem.”

Hevesi Judit első verseskötete 2015-ben jelent meg, Hálátlanok búcsúja címen a Magvető kiadónál.

17.00 Sose untass! – író-olvasó találkozó Szabó Borbála írónővel, beszélgetőtárs Gellén-Miklós Gábor (VMK Zsolt utcai Tagkönyvtár)

Szabó Borbála író, dramaturg, színész. Tehetséges gimnazistaként az OKTV 5. helyezettjeként jutott be az egyetemre. Szerencsés diákként az Eötvös József Kollégiumban tanulhatott. Az ELTÉ-n a magyar szak mellett az észt szakot is elvégezte. Tanult a Színházművészeti Egyetem színháztudomány szakán is. Írt regényt, színdarabot, mesét. A Bárka Színházban dramaturgként és drámaíróként is dolgozott. Legismertebb műve a „Líra és Epika” című mesejáték, amelyet Varró Dániellel közösen írt. Jelentős még a „Nincsenapám, seanyám” című ifjúsági regénye, továbbá a „Szülői értekezlet” című drámája és „Az átváltozott gyermek” című meséje. Nagy visszhangot keltett a „Válás” című novellája. A beszélgetés során az írónő életéről, munkásságáról és természetesen könyvekről lesz szó. Olyan könyvekről és szerzőikről, amelyek és akik meghatározóak voltak életében.

17.30 Író-olvasó találkozó Szvoren Edinával, beszélgetőtárs Gábor Gina újságíró (VMK Széna téri Tagkönyvtár)

Szvoren Edina József Attila-díjas író. Művész-tanári diplomát szerzett a Zeneakadémia karvezetés tanszakán. Zeneelméletet és szolfézst tanít. 2005 óta publikál rendszeresen. Első elbeszéléskötete 2010-ben jelent meg, Pertu címmel. 2009-től felolvasásokon, pódiumbeszélgetéseken vett részt Budapesten, magyarországi városokban, iskolákban, valamint külföldi fesztiválokon és könyvvásárokon. 2015-ben megjelent, Az ország legjobb hóhéra című novelláskötetében a 2011 és 2015 között született írásaiból válogatott. Eddigi utolsó, 2018-ban megjelent Verseim című kötete – címével ellentétben – ugyancsak elbeszéléseket tartalmaz. E könyv kapcsán írta róla Kiss Tibor Noé: „Az a pszichológiai érzék és kíméletlenség, az a mindent átható tekintet, amely Szvoren Edinát jellemzi, egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, és egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is.” A Széna téri Tagkönyvtárban Gábor Gina újságíró faggatja őt munkáiról.