Székesfehérvári
Programportál

A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága tisztelettel meghívja önt, barátait és családját
Nádas Alexandra festőművész Hordozható azilum című tárlatára
a Pelikán Galériába (Székesfehérvár, Kossuth L. u. 15.).

Megnyitja: dr. Feledy Balázs M. S. mester-díjas művészeti író, jogász, író, művészettörténész,
2019. február 21-én, csütörtökön 18 órakor.

Megtekinthető: március 14-ig,
keddtől péntekig 10-től 18 óráig.
A belépés díjtalan!

A meghívón szereplő festmény adatai: Profán Madonna IX., 2018; fatábla, vegyes technika; 50x50 cm; j.j.l.: Nádas Alexandra 2018. (részlet)

Egy pár gondolat újabb munkáim elé…

Hogyan jutok el az úszóháztól a statikus madonnáig, németalföldi portrékig, reneszánsz arcképekig?
Számomra egyelőre egy lírai szerkezet, egy harmóniát sugárzó „építmény” a reneszánsz portré. Magában hordozza mindazt, amire építem a „lírai absztrakt-konstruált” képeimet.

Új képciklusom címe: Profán Madonnák. Hétköznapi Madonnák, újraértelmezve.
Valami váratlan helyzetben is kizökkenthetetlen erkölccsel és tartással állják a sarat évszázadok óta. Megközelíthetetlen álmodozók.
Szinte észrevétlenül tárgyszerűek, és ezért megfoghatatlanok.
Belehelyezem egy váratlan képtérbe, és még mindig ugyan olyan szilárdan tartják magukat, mint az épületek. Számomra ez egy érdekes új helyzet, egy új próbatétel, kilépni egy teljesen személytelennek tűnő térből, és belevinni valami „szilárd” emberit, ami marad, és ami vonz.

Egy izgalmas kitérő, hogy a reneszánsz téridézetek, épületszerkezetek mellé most bekúszott a kiismerhetetlen személy, aki teret követel magának, de mégsem foglalja el az egész képteret… Személyes és személytelen. De sehogy sem mai. Sehogy sem expresszív és kinyíló. Zárt, titokzatos és „őriző”. Ő az új alany, és az állítmányok a megszokott képterek.
Elhúzódó fenségesség és egyszerű konstruáltság. Nem több. Maradok a harmónia keresésénél, a lírai váratlanságoknál. Nem a jelent keresem, hanem a belénk ágyazott múltat, a lehetséges jövőt, a megoldhatatlan kompromisszumokat.
Az emberi tartást és a mindig aktuális, szépségre épülő legendát.

Motívumaimat nem magam körül szedem, de mégis összecsengenek sokszor a napi tapasztalással. Talált terek, talált helyek, talált találkozások.
Ezek most az én találkozásaim a reneszánsszal, és az én építményeim, ezekből a találkozásokból.

Nádas Alexandra