Székesfehérvári
Programportál

A Szózat költője, Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba a mai Kápolnásnyéken. Előbb a székesfehérvári ciszterci, aztán a pesti piarista gimnáziumban tanult, majd elvégezte a bölcsészkart, 1824-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát is. Költői hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása című hősi eposza alapozta meg, amelyért „a nemzet ébresztője” névvel illették. Legismertebb versét, a Szózatot, amely a Himnusz mellett nemzeti imádsággá lett, a reformkor kibontakozása idején, 1836-ban írta. A szabadságharc eseményei őt is magukkal ragadták, de Világos után bujdosni kényszerült: szülőföldjén falusi gazdaként nehéz anyagi körülmények között élt családjával. 1855 őszén betegsége miatt Pestre költözött, itt halt meg november 19-én.

Vörösmarty hivatásának tekintette az irodalmat, a romantika teljes stilisztikai, verstani lehetőségeit kihasználta, a regényen kívül számtalan műfajban maradandót alkotott. Epikusként, drámaíróként és színikritikusként is nagy hatással volt a korára, de talán mégis lírikusként emlegetjük őt a legnagyobbak között. A Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a versmondók kedvence ma is – az irodalomhoz értők A vén cigányt a modern magyar költészet első remekének tartják.

Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész kutatási területe a magyarországi humanizmus, a magyarországi és az európai újlatin költészet, a XVII–XIX. századi irodalom, a XX. századi regény, valamint az élő magyar irodalom. Számos tanulmányt írt Vörösmartyról, költészetéről, drámáiról, a romantikához való viszonyáról. Az est házigazdája, Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, író, főiskolai tanár ugyancsak sokat foglalkozott Vörösmarty életművével, Romantika Vörösmarty néhány drámájában című, két éve megjelent könyvében a drámaírót helyezte a középpontba.

A belépés ingyenes – mindenkit szeretettel várnak a szervezők, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, valamint a Vörösmarty Társaság.