Székesfehérvári
Programportál

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

A Felvidéken született Philipp István a budapesti Mintarajziskola elvégzése után annak tanársegédje lett, majd 1897-ben került Székesfehérvárra, a ciszterci főgimnázium rajztanáraként. Nemcsak kiváló tanár volt, hanem a város múltjának értő kutatója is. Cikkei jelentek meg a Székesfehérvári Szemle hasábjain, elsősorban topográfiai témában. Megalkotta a város régi térképét, nyomon követte a területi és birtokviszonyokban bekövetkezett változásokat. Írt egyebek mellett a gyógyszertárak és az egyes városrészek múltjáról is. A Marosi Arnold igazgatásával létrejött múzeum törzskönyvének összeállításában és illusztrálásában tevékeny részt vállalt. Rendszeresen dokumentálta a régészeti ásatásokat, helyszínrajzokat, az előkerült leletekről ceruza- és tusrajzokat, az állandó kiállításhoz az egyes korokat bemutató színes táblákat készített. Rajzokban elevenítette fel a város elpusztult középkori épületeit, erődítéseit például a királyi palotát és a Budai kaput. Megtervezte a ciszterci gimnázium hősi emlékművét és az ezt megjelenítő, az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készült emlékérmet, a Szent Imre emléktáblát, valamint a Múzeumegyesület által 1922-ben kiadott Aranybulla emlékérmet. Alkalmi költeményeket, prológokat, színműveket írt, amelyeket a Csitári Könyvnyomda adott ki, valamint a székesfehérvári színház társulata adott elő. Kéziratban megmaradt hagyatéka örökösei révén a múzeum tulajdonába került.   

A kiállítás március 13-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja látogatóit.

Az esemény sajtónyilvános.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.