Abigél, a nagy fehérvári visszatérő
Régen láttam olyasmit, hogy egy fehérvári rendezvényről kiszoruljanak az érdeklődők és a bejáratot ostromolják bebocsáttatásért. Márpedig Piros Ildikó Abigél-estjével kapcsolatosan pontosan ez történt januárban. A dolog addig jutott, míg a szervezőknek meg kellett ígérniük, hogy februárban visszahívják a Királyok városába a művésznőt – aki a hallatlan lelkesedést látva erre rá is állt. De mi Abigél máig töretlen népszerűségének titka?
„Miért nem rendezik meg ezt egy sokkal nagyobb teremben?” – méltatlankodtak sokan január elején, mikor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasóterem előtt szembesültek azzal, hogy az egyébként nem kicsi helyiség már jócskán megtelt szemfülesebb érdeklődőkkel. Nem mindennapos látvány, hogy kb. egy rendezvénynyi ember még kívül is reked a falakon helyhiány miatt – de ezt ezen a napon megtörtént. A pályázati forrásból megvalósított eseménynek nagyobb otthont nem igazán tudtak volna találni, s Szabó Magda munkásságát bemutatni egy könyvtárnál nem is lehetne jobb hely, de azért elgondolkodtató, mennyien követik manapság is az írónővel kapcsolatos rendezvényeket. Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, aki a nagy sikerű Abigél hasonló visszhangú tévésorozatában Zsuzsanna diakonisszát játszotta, tematikus estet állított össze az írónő tényleges és a regény utóéletéből, valamint a filmforgatás kulisszatitkaiból és az ő személyes, Szabó Magdához fűződő kapcsolatáról.
Segítségül hívott számos archív felvételt és bejátszást, olyan részletekről is fellebbentve a fátylat, amelyeket esetleg az olvasók eddig nem is tudtak Szabó Magdáról. Szerelmének története ugyan köztudott Szobotka Tiborral, de Piros Ildikó hangján most először hallhatták a fehérváriak a szabómagdai szerelmes rajongást a megismert és vágyott férfi után, a bemutatkozás és a kibontakozó párkapcsolat apró részleteivel. Ha vannak legendás házasságok, akkor kettejüké az volt, szellemi és lelki egységük mégis két különböző stílusú alkotót rejt magában. Szabó Magda naplójából, a Nyusziékból is tudjuk, hogy ők ketten több voltak egymásnak, mint férj és feleség. Egymásnak voltak ők "szolgái, királyai, zsoldosai, bajtársai, szülei, gyerekei és soha nem csillapodó vágyú szeretői" – írja a Könyvesblog az alkotó házaspárról.
Az Abigél először 1970-ben jelent meg, népszerűsége azóta is töretlen, számos kiadást ért meg, a tévésorozaton kívül hangoskönyv és musical is készült belőle, nem is egyszer. (Egy verziót a székesfehérvári Vörösmarty Színház is bemutatott 2016 tavaszán.) Mint Piros Ildikó estjén is kiderült, a regény kulcsfigurája Gina mellett Kőnig tanár úr, aki titokban mindvégig az események mozgatója. Az öregedő, látszólag lágyszívű, érzelgős tanár karaktere, akit a tanulók lenéznek és megvetnek gyengeségéért, szintén valóságos élményből táplálkozik. Szabó Magda Dóczi-beli franciatanárának – Hettesheimer Ernőnek – állított emléket így, akit szintén kigúnyoltak a tanítványai, mígnem kiderült róla, hogy „megjárta az első világháború csatatereit, ezért nem hajlott a szigorúságra”.
Ezen kívül a két részből álló esten még számos érdekes részletet megtudhattunk a regényről. Bárcsak azt lehetne mondani, hogy a második Abigél-esten minderről majd személyesen is meggyőződhet, akit érdekel a téma. De a február 21-i eseményre az előzetes regisztrációs helyeket igencsak rövid idő alatt betöltötték, így valószínűleg ismét lesznek csalódott kimaradók.
Hiába, Abigél már csak ilyen, vágyjuk és keressük titkait továbbra is.
Talán egy harmadik esten mindannyian meg is leljük majd.
