Ki hinné, hogy a kitűnő magyar borokat egy székesfehérvári, a Prohászka úton működő cég ismerteti és szeretteti meg az innen légvonalban közel kilencezer kilométerre lévő Osaka lakosaival?
Pedig így van: Bocskai Zsolt a Bon Vivant 21 egyik alapítójaként mesélt a TeleÉlettel portálnak arról, honi szőlészeteink melyik termékéért őrülnek meg az extremitásokat különösen kedvelő japánok és mit szóltak a távol-keletiek a magyar fröccshöz…
Kánikulában délelőtt fél 11-kor jeges szakét iszogatni elég szürreális élmény, de ez csak mellékzönge. Igazából nem ezért jöttem a Bon Vivant 21 irodájába (bár hozzá kell tennem, kitűnő, különleges ital), hanem a borok miatt. A cég irodája egy lakásban működik, ketten viszik a napi ügyletet, Bocskai Zsolt tulajdonos igazán készségesen mesél arról, miért pont bor és miért pont Japánba. A dolog egyik felét tulajdonképpen hamar lerendezzük: Zsolt cégvezetőként ugyan bányatermékekkel foglalkozik, de a borkultúra, borkóstolás régi és kiolthatatlan szerelem. A Bon Vivant-t a japán Kubo Tatsuya-val alapították, a gasztronómiában járatosak számára ő már korábbról is ismerő lehet, hiszen az udon (japán tészta) kedvelők több mint 20 éve hangoztatják elismerően a gasztronómiával, japán ételekkel és italokkal foglalkozó üzletember nevét. De hogy jön össze ez a két, földrajzilag és kulturálisan is egymástól ennyire távoli férfi?
Közös történetük 2015-ben kezdődött, amikor Osakában, egy nagy múltú és elismert cég italkiállításán találkoztak, a véletlennek köszönhetően. Az esemény duplán hozott a konyhára: a magyar borok sikert arattak (még annak ellenére, hogy a borutca legvégére tették a standot, mert úgysem lesz a kis európai ország termékeire a kutya se kíváncsi), ráadásul Kubo beléjük szeretett, es ezt a szerelmet a következő évi Magyarországra látogatása csak megerősítette, így hamar elhatározásra jutott, hogy ezt a csodát Japánban is szeretné terjeszteni. Innen a céglapítás gyakorlatilag már rutinszerűnek tűnhetne, ám igazából nem volt az. Egy jó nevet is ki kellett találni, amelyet megjegyezhetnek idehaza és odakint egyaránt. A bonvivánból, azaz a jó+élet szavakból alakított, az életet kiélvezni képes úriemberek nevéből megalkotott cégnévhez szinte odakívánkozott a 21-es szám, mint az egyik legszerencsésebb. Ha nem is szerencsejátékozik az ember, akkor is hihet benne, hogy a 21-es általános sikert, szerencsét, felívelő pályát, boldogulást ígér, viselője gyakorlatilag képes minden nehézség fölött győzedelmeskedni.
Kövesdi Anikó a cég kinti segítője, egy japán borrajongóval és egy üveg Frittmann borral. Forrás: Bon Vivant 21 Facebook oldala
Zsolték a legjobb hazai termelőkkel vannak jó kapcsolatban, így mindenki fogékony volt rá, hogy a magyar bort minél hatékonyabban vezethessék be a japán gasztronómiába. Ám a japán expo után sokáig csend volt. 2016-ban ugyan három díjat is elhoztak egy japán női borversenyről, de valójában Kubo megnyerése kellett a dolgok beindulásához: miután a japán sztárgasztronómus végigkóstolta Tokaj szőlővesszeit, kijelentette, hogy erre szeretne céget alapítani.
Jelenleg a Bon Vivant 21 székhelye kettős: Székesfehérvár és Osaka. Fura, mert Japánban senkit sem érdekel, honnan van a bor, mondja Zsolt – de akkor meg tényleg adódik a kérdés, miért pont minket választanának? Hogyan lehet egy magyar terméket bevezetni a japán piacra? Zsolték a hagyományostól eltérően, kvázi fordítva építkeztek: nem a kinti boltokban kezdtek árusítani, hanem az éttermeket hódították meg. Az jó alap volt, hogy a borkultúra Japánban igazi cool, menő, „kawaii” dolognak számít, gyakran isznak a vacsorához és vendégségbe menve a borajándékozás is megszokott dolog. A japánok pedig rájöttek, hogy az Irsai Olivér és a Cserszegi Fűszeres olyan italok, amiért lehet lelkesedni. A könnyed magyar borok jól illeszkednek a salátás, zöldséges, könnyű japán fogásokhoz, viszont a karakteres, testesebb vörösborokat is megkedvelték a kinti fogyasztók. Viszont a rozét eddig nem szerették– de akkor mit lehetne kínálni a fiatal nőknek? Így lett a japán „aperol spitz” a magyar rozé és már a fröccsöt is kezdik megkedvelni!
- Japánban magas a levegő páratartalma, a fogyasztók örülnek, hogy van egy nem túl erős alkoholféleség, amelyet lehűtve lehet iszogatni – indokolja éghajlati sajátosságokkal is a kinti fogyasztók lelkesedését Zsolt. A zászlóshajó viszont a tokaji bor: egy jól irányzott sárgamuskotályért még úgy is lelkesednek a japán fogyasztók, hogy arrafelé nem igazán kedvelik az édes borokat. Kivéve a tokajit!
Abból viszont tízezer palack a hárommilliós Osakában egy este alatt elfogyna, ám a Bon Vivant 21 egyelőre megfontoltan építkezik. A következő hónapokban indul meg a többezres export -egyelőre repülővel, hogy hamar leküzdje a szállítmány azt a 9 ezer kilométert.
- Azon leszünk, hogy a 2020-as tokiói olimpián már a magyar borokat is iszogassák a látogatók – jelenti ki Zsolt és erre ezúttal jól lehűtött szakéval koccintunk…