Bábok, babák, szenvedélyek – egy csésze kávé Somogyi Brigittával és Terbe Szilviával
Március 25-én szépséges, vagy éppen csúnyácska, elegáns, vagy bumfordi, de mindenképpen nagyon egyedi és szerethető, kézzel készült textiljátékokból nyílik kamarakiállítás a Vörösmarty Mihály Könyvtár gyermekrészlegében. A bábokat, babákat, textilfigurákat öt hölgy jegyzi alkotóként – kettőjüket kérdeztem, mi fűzi őket a mozdulatlanul is beszédes kelmeemberkékhez? Bőven tudnak mit mesélni a témáról egy-egy mézes latte biztató társaságában...
Somogyi Brigitta és Terbe Szilvia néhány saját készítésű textilfigurával
Búri Amarilla, Gróf Ildikó, Király Ágnes és Terbe Szilvia mind Somogyi Brigitta művészetterapeuta-bábpedagógushoz jártak textiljáték-készítő tanfolyamra. A kurzus végén született egy ötlet, mutassák meg a nagyközönségnek is az elkészült darabokat. Brigi a szociális szférában végzett munkája mellett (első szakmája szerint egyébként ruhaipari technikus, édesanyja a város ismert és elismert szakembere, a Jenka Divatiskola névadó alapítója), Szilvi pedig a bankszektort odahagyva varrja szenvedéllyel az újabb figurákat.
- Már jó ideje kerestem a lehetőséget, amikor beleakadtam Brigibe – meséli. - De azt hiszem, mindig is bennem volt, hiszen korábban is kreatívkodtam, aranyművesnek tanultam, díszítettem tárgyakat szalvétatechnikával, kötök, hímzek is, s egy időben patchworköztem. Mikor elindult a babavarró tanfolyam Briginél, úgy éreztem, az előtte végzett textiljáték-készítő kurzussal együtt ez az én igazi utam…
Brigitta számára a főiskolán varrt nyuszival indult a játékkészítő-szerelem. Mint meséli, az utóbbi időben sikerült sokakat „megfertőzni”, a tanfolyam alatt a diákok szinte fel sem álltak egy-egy figura készítése alatt, annyira elragadta őket ez a különös flow, amit ő is megannyiszor átél, mire a befejezéssel megelevenedik egy bábarc, szinte beszédes külsőt ölt, s majd megszólal egy textilállatka. Ő kifejezetten szeret kicsit hendikepes babákat, bábokat készíteni. Ezek aztán új értelmet nyernek – például a gyógyításban, vigasztalásban. Mint például az a kopasz, parókás babája, amelyet a fehérvári kórházban is megforduló Lala bohócdoktor használ a rákbeteg gyermekek felvidításánál…
- Én pedig kedvelem a kicsit gnóm, csúnyácska, bibircsókos figurákat – mondja Szilvi, aki a kiállítás öt vitrinjébe Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő című örökzöldjének halhatatlan mesealakjait választotta. Nem is olyan könnyű testet és arcot adni, varrni Mikkamakkának, Bruckner Szigfridnek, Dömdödömnek, Aromónak, Vacskamatinak és Ló Szerafinnak – hiszen ezeket nem csak a mai gyerekek, de szüleik is ismerhették a könyvből, így mindenkinek van valami feltételezése, előképe róluk. Szilvi embertestű, állatfejű babái egyediségüket mutatják majd meg a kiállításlátogatónak.
A szombati eseményen a 10 órai megnyitót követően gyerekek mondanak verset és népmesét. A tárlókban pedig ott vár ránk Harisnyás Pippi, Rumini, Tündér Lala, továbbá az A part alatt, az Emlékfoltozók, a Négyszögletű kerek erdő kis alakjai – a könyvtár dolgozóinak jóvoltából a megfelelő irodalmi mű, mesekönyv kíséretében.
