Cserhalmi György Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színművész több mint kétszáz filmben játszott. Korunk egyik legjelentősebb férfiszínésze, modern hőstípus. Számos Oscar-díjra jelölt film szereplője. Szabó István Mephisto című műve meg is kapta a díjat. Wim Wenders rendező a világ 10 legjobb színésze közé választotta. 2013-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja.

A gyermekkori történelemkönyvem lapjai jutnak eszembe: Székesfehérvár, a régi koronázási város. Államalapítás és az Árpád-ház… Fehérvár egy igazi szakrális székhely, hiszen itt történt az első koronázás: István királyé. S itt állt a középkori Magyarország legfontosabb temploma, a Szűz Mária-templom is.

A mai Romkert ennek a templomnak a maradványait őrzi. A Szűz Mária-templom alapítója maga Szent István volt, kinek szarkofágja most is látható a tiszteletére épített mauzóleumban. A magyar szokásjog már az Árpád-kortól csak az államalapító sírját őrző székesfehérvári Szűz Mária-templomban történt koronázást tekintette érvényesnek. A sírhely, a szentté avatott uralkodó testereklyéi, az általa készíttetett és koronázási palásttá alakított miseruha képezték azt a látható és kézzelfogható Szent István-i örökséget, amelyben a középkor a szent király oltalmazó és segítő erejének megtestesítőit látta. 43 magyar királyt koronáztak itt, közülük 15 végső nyughelyéül is választotta az óriási – 76 méter hosszú és 38 méter széles – templomot. A Bazilika állami feladatokat is ellátott; itt állt a királyi trón, itt őrizték a koronázási ékszereket, a kincstárat, majd később az ország levéltárát, itt volt a sókamara és a pénzverőkamara is. A királyi kincstárban őrizték többek között a királyi mértékegységek etalonjait.
Meg kell említenem a Fő utcát, amely nagyon sokat megőrzött a reformkori Magyarország hangulatából. Építészeti emlékeiben széles spektrumot ölel fel: a Püspöki Palota empire és copf stílusú épületétől az Árpád fürdő szecessziójáig. És ha végigérünk a sétálóutcán, akkor eljutunk a Pollack Mihály tervezte Magyar Király Szállóig, ami egy klasszicista remeklés. Ráadásul a belvárosi felújítások során szem előtt tartották a régi korok színvilágát, mint például a ciszterci templom esetében is.

A székesfehérvári ciszterci templom felújítása több lépcsőben zajlott. Először a fából faragott, XVIII. századi sekrestyét restaurálták, majd sor került a homlokzatra is. „Magam is meglepődtem, amikor Lángi József restaurátor arról tájékoztatott, hogy a templom építtetői, a jezsuiták több mint kétszázhatvan éve fekete-fehérre színezték az épületet” – nyilatkozta Dékány Árpád Sixtus ciszterci főapát. Nagy volt a dilemma, hogy vállalják-e ezt a markáns kontrasztot a mai színes környezetben, végül a műemlékvédelmi hatóság a sötétszürke árnyalat mellett állt ki. Így született ez az egyedi épületszín a jelenlegi belvárosi – jellemzően sárgás – barokk környezetben. 2014. június 6-án Spányi Antal megyés püspök és Dékány Árpád Sixtus zirci főapát szentelte fel a megújult épületet, és ugyanekkor szentelték fel a három új harangot, melyek a hat évtizede néma tornyokba költöztek.
Szemlélem a környékbeli dombokat és eszembe jut, hogy ebben a térségben zajlott a II. világháború idején Magyarország egyik legjelentősebb tankcsatája. (A másik Debrecennél.) Töprengek: vajon melyik domb vagy lanka lehetett alkalmas egy ilyen nagy léptékű csata lebonyolítására?… Közel négy hónapig tartott, melynek során Székesfehérvár többször gazdát cserélt, az épületek majd fele romba dőlt és szinte mindegyike megsérült. Nagyon nehéz lehetett az embereknek átélni, megszenvedni ezt a pusztítást…
30 évvel ezelőtt autóval öt perc alatt áthaladtam Székesfehérváron, mára azonban az ipari parkok és zöldmezős beruházások révén egy nagyobb vérkeringésre csatlakozott rá, és – magyar léptékben mérve – igazi nagyvárossá vált.

Abban a korban vagyok, amikor már pontosan tisztában van az ember a külsőségekkel, és igazi értéknek azt tartom, hogy nap mint nap megállítanak, és szívesen beszélgetnek velem az emberek egészségről, gyerekekről, unokákról.
Itt, Székesfehérváron a régi épületeken látni lehet, hogy nem spekulációs céllal építették őket, hanem a jövő számára. „Tele élettel” – ezt pedig minden korban kiköveteli magának a fiatalság.