A Garfield magyar fordítója is fehérvári gimnazista volt
Bálint Ágnes író egykoron a fehérvári Teleki Blanka Gimnázium folyosóit koptatta… December 15-ig még látogatható a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Könyvtárában az az utazó kiállítás, amelyet a Bálint Ágnes Emlékházat is működtető Vecsés és a Móra Könyvkiadó közösen mutat be az ország több pontján. A neves író-forgatókönyvíró-dramaturg örökifjú mesealakjai – Mazsola, Frakk és társai - most éppen Fehérváron tanyáznak.
Érdemes sietni: már csak néhány napig látható a maroshegyi intézményben a Bálint Ágnes életművéből néhány epizódot felvillantó tárlat, amely másfél éve járja az országot. Ott csücsül a könyvtár egyik polcának tövében Frakk, a macskák örök réme, előtte etetőtálka, alatta kutyakosár. Mintha csak ránk várna. Beljebb, a könyvespolcok erdejében pedig megpillantjuk a tökházikót, a mindig sáros orrú Mazsolával és az ezért mindig zsémbeskedő Manócskával… Kitalálójuk emlékezete ma is átlengheti a várost, hiszen Bálint Ágnes annak idején bizony fehérvári gimnazista volt!
Az egész úgy kezdődött, hogy a Duna mellett, Adonyban megszületett egy nagy fantáziával megáldott kislány. Ötévesen megtanult olvasni, s falni kezdte a könyveket. Legalább ilyen lelkesedéssel és tehetséggel illusztrált is. Első meseregényét, amely egy Fánni nevű modern tündérről szólt, a szerző 14 éves korában közölte a kor kurrens gyermekújságja. Miután a gimnázium első három évét a fehérvári Telekiben (akkor Székesfehérvári Leánygimnáziumnak hívták) elvégezte, szülei inkább a fővárosi angolkisasszonyokhoz íratták be, zárdai jellegű neveléssel, amit a szabad szellemű lány érthetően egyáltalán nem tudott megkedvelni. 1941-ben, 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.
Bálint Ágnes élete a kitartás mementója is lehetne. Szép, hosszú házasság egy férjjel, akinek halálát idősen már nem tudta kiheverni. Egy munkahely, a Magyar Televízió, ahol közel három évtizedet dolgozott, ahol számos gyermekműsort is elindított, de nyugdíj után is jelentek meg könyvei. A 90-es években hozzánk is betörő Garfield-láz hozzá is kötődik, ugyanis ő írta a magyar szövegeket az epizódokhoz. A Gárdonyi könyvtárban például megnézhetjük azt is, min – az írónő hagyatékából ugyanis kedvelt írógépét is kiállították. A mai szülőnemzedéknek igazi időutazás lesz a kiállított anyag abból a korból, amikor a hétfői tévés adásszünetek kivételével toporzékoló várakozás övezte a lefekvés előtt minden gyereknek kijáró televíziós esti meséket, s magyar óvodások tízezrei lesték, mikor tűnik már fel a Futrinka utcából Cicamica és persze a TévéMaci, akit természetesen szintén Bálint Ágnes talált ki…
Szóval december 15-ig, péntekig még érdemes arra járni. A tárlatot előszeretettel látogatják az ovis csoportok is, nekik játékos, vetítéses, memóriakártyás foglalkozást szerveznek a munkatársak. Ha megérkeztünk, majd vigyázzunk, nehogy rálépjünk a kutyafekhelyén akkor is kedélyesen nézelődő Frakkra! Bár az írónő, Bálint Ágnes hatalmas plakátarca valószínűleg ezt is változatlanul széles mosollyal kíséri majd.
Szöveg és fotók:
Kocsis Noémi
