Víz-világnap 2021
Kérdőív indult a fehérváriak vízfogyasztási szokásairól
Március 22-e hagyományosan a Víz Világnapja hazánkban, ilyenkor jellemzően gyerekprogramokkal, kiállításmegnyitókkal, egyebekkel ünneplik a környezetvédelmet kicsik és nagyok – ez az idén természetesen nem tud így megtörténni, ezért a Gaja Környezetvédő Egyesület ezúttal egy kérdőívvel és fontos tudnivalók átadásával hívja fel a figyelmet a vízfogyasztás visszásságaira és a legtermészetesebb elemünk helyes kezelésére. És azt például hányan tudják, hogy egy közönséges patikaszer alkalmazásával házilag is könnyen semlegesíthetjük a csapvíz klórtartalmát?
Kép forrása: Pixabay
Mindenki számára természetes, hogy a szárazföldi növények táplálkozása víz nélkül elképzelhetetlen. A víz oldja ki számukra a talajból a tápanyagokat, a nitrogént, a foszfort és a többi elemet, amit aztán a gyökereikkel felszívnak.
Az ember számára ugyanezt jelenti a víz. Az elfogyasztott táplálék emésztés után vízben oldva kerül a sejtekbe, ahol a szervezet igénye szerint hasznosul. A tápanyagtranszporton túl reakció-közeg is, hiszen az összes életjelenség a sejten belüli vizes oldatokban lezajló kémia reakciók eredménye. Semmivel nem helyettesíthető, a Földön élő összes élőlény számára létfontosságú.
-Az utóbbi két évtizedben az 1 főre jutó elérhető ivóvíz mennyisége 1/5 résznyivel csökkent a Földön – magyarázza Varga Gábor, a székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke. - Tudni kell, hogy a globális vízmennyiség 70 %-át a mezőgazdaság használja el, 22 %-a az ipari termelésre megy és mindössze 8 % jut emberi fogyasztásra. Hihetetlennek tűnik, hogy a boltokban megvehető 1 db 1 l-es egyszerhasználatos palack gyártásához 5,3 l víz fogy. Vagyis annak a cukros terméknek, amivel a gyerekeinket kövérré és függővé tesszük, még a burkolata is több vizet visz el, mint egy felnőtt ember napi szükséglete. Szóval van hova fejlődnünk a környezettudatosságban.
Ám nem csak azt a vizet fogyasztjuk el, amit megiszunk, azt a 2-3 l-nyit naponta, és amit lehúzunk a vécén, hanem azt is, amit egy szelet marhasült, vagy krumplistészta formájában magunkhoz veszünk; ezt hívják vízlábnyomnak – mondja Varga Gábor. Ez az a láthatatlan vízmennyiség, ami a fizikai valóság nem látható részeként jelen van az életünkben. Egy farmernadrág vízlábnyoma például 8000 l, 1 kg búzáé 800 l, egy csésze kávéé 120 l.
-Az emberen kívül nincs más élőlény, aki átalakítaná a vizet, mielőtt meginná. A teacserje leveleinek forrázata vagy a különböző gyógyfüvek vizes kivonata évezredek óta része az egyetemes kultúrának. Ismereteink szerint ezek nem okoznak kárt, inkább eszközei a lélek gyarapodásának a szellem finomhangolásának. Nem úgy az üdítőital ipar termékdömpingje, ami bizonyítottan addikciót okoz a rendkívüli környezeti terhelésen túl. Az a gyerekek, akiknek a szomját édes folyadékkal oltják a szülei, mindennél súlyosabb kárt könyvelhetnek el. Függővé válnak az édes íztől, elhízottak lesznek, tönkre mennek a fogaik, testképzavartól fognak szenvedni, és szinte biztosan cukorbetegekké válnak. Pedig csak szomjasak voltak, egyszer nagyon az elején mindennek.
-Sokan mondják, hogy a csapvíz ihatatlan, mert büdös, rossz ízű, színes, üledékes. Tény, egy elöregedett csőrendszer anyaghibái megmutatkoznak, mint ahogy a háztömbben régóta pangó víz „klórszaga” is megjelenhet olykor, de a csapvíz legtöbbször kifogástalan. Nincs még egy termék, ami annyiszor lenne ellenőrizve, mint a csapvíz. Törvény írja elő a vizsgálat rendjét, a vizsgálati paramétereket és a gyakoriságot.
Mint a Gaja elnöke hangsúlyozza, a csapvíz tulajdonságait alapjaiban az a geológiai környezet szabja meg, ahonnan származik. Adódnak különbségek ízben, színben, hőmérsékletben az ország egyes területei között. Egészen más érzékszervi tulajdonságú víz folyhat a csapból Székesfehérváron, mint Karcagon vagy Algyőn.
-A fehérvári víz a bakonyi karsztból származik. Sem ízre, sem pedig a benne oldott anyagok alapján, nem lehet megkülönböztetni az áruházláncokban forgalmazott ásványvizektől. Az ára viszont kb. 1%-a azokénak. De mi van, ha klóros, büdös mondják. Igen, ilyen előfordul, ez a civilizált létünk egyik következménye. Ha egy üveg vizet kiteszünk a konyhaasztalra, az néhány nap múlva zavaros lesz a környezetből belekerülő, elszaporodó baktériumoktól. Azért, hogy ez a jelenség a város több ezer km-es vízhálózatában ne következzen be, a vezetékbe töltés előtt 0,1 mg/l klórmennyiséget adnak hozzá. Ekkor a víz bakteriológiai szempontból átmenetileg stabillá válik. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy nem azért klórozunk, mert fertőzött a víz, hanem azért, hogy ne váljék azzá. Előfordul, hogy erősebben érezzük a klór ízét, de ez is könnyen orvosolható. Teát is főzhetünk ilyenkor, vagy használhatunk vízszűrő kancsókat, ahol az aktívszén töltet megköti a víz klór tartalmát. Akvaristák találták ki halaik védelmében, a klóros víz „ártalmatlanítását” C-vitaminnal. A boltban megvásárolható aszkorbinsavat (C-vitamin) hívják segítségül. 1 g aszkorbinsav kb. 500 l csapvíz klórtartalmát képes szinte azonnal ártalmatlan konyhasóvá alakítani. Ha klórosnak érezzük a vizünket, készíthetünk kipréselt gyümölccsel ivólevet is, ahol a gyümölcsök C-vitaminja redukálja a klórt.
Magyarországon naponta 4 millió PET-palackot használunk el, ami egyenlő 120 t/nap szénhidrogén mennyiséggel. Ennek a hihetetlen nyersanyagtömegnek 70 %-a örökre elveszik a lerakókban eltemetve, vagy ott marad az erdőszélen szétdobált szemét formájában.
-Ma már tudjuk, hogy a mállásuk során képződő mikroműanyag-törmelék beépül a táplálkozási láncba, és az emberi test szöveteiben is megjelenik. Egy igen nagy léptékű emberkísérlet résztvevői és szervezői vagyunk. Kíváncsian várjuk a hatást.
A Gaja munkatársai a világnap előtt, a fentiek terjesztése érdekében egy kérdőívet tettek ki a civil szervezet weboldalára, ahol három egyszerű kérdéssel igyekeznek felmérni a fehérváriak vízfogyasztási szokásait. A kérdésekre március 21-ig válaszolhatunk, az összesített eredmény másnap kerül ki a Gaja honlapjára.
Képek és videók
