Szeplőt hányok, selymet gombolyítok
A bazilika előtti padoknál fecskék viszik a sarat a tócsa széléről. Tudom, hogy tavaly laktak a Jókai utcában, az egyik kapualjban, rikoltozva fogadták az arra járókat, idén még nem jártam arra. Pár nappal ezelőtt pedig a Zichy liget felett láttam három fecskét.
A madaraknak ennivaló kell. Meg fészkelőhely. Hiába az egyik, hiába lenne elegendő hártyás szárnyú szúnyogocska, ha a szomszéd leveri a fészekkezdeményt. Mert összerondítják a falat. Meg hangosak. Pedig van fecskepelenka. Hamar meg lehet oldani mindent, ha szeretjük a madarakat. Városlakóként pedig szeressük csak a madarakat. Szeressük a csapatban repkedő tengeliceket, úgyis az Év madara. Jöjjenek a hajnalban kezdő feketerigók, és trillázzanak alkonyatig. A cinegék még mindig nyitnikéket fütyülnek, a házi rozsdafarkú pedig majdnem berepül az ablakon.
Ha nagyon szeretjük a madarakat, menjünk Fülemülék éjszakájára, menjünk gólyagyűrűzésre, küldjük el a gyerekeket madárgyűrűző táborba, és ha még ennél is jobban szeretjük a madarakat, ne mentsük meg rögtön a fészekből kipottyant fiókákat, vagy igen, tegyük vissza gyorsan a fészekbe, aztán menjünk a dolgunkra, majd jönnek a szülők, és etetik tovább. Ha véletlenül a fészek esett le, azt is tegyük vissza, az első villás ág épp jó lesz. De szeresd csak annyira a madarakat, hogy a fiókát nem viszed haza.
Madármentők mondták nekem, nem magamtól vagyok ilyen okos. Madaras sztorija mindenkinek van, de a legjobb sztori, hogy ha az odúlakó madaraknak kiteszel egy odút, aztán vársz türelemmel. Elég nagy eséllyel fészek épül bele. Függöny mögül a madarakat jó lesni, nem a szomszédot.
A Sukorói Lovasközpont 10 hektáros bokros, fás legelős területén a kihelyezett 20 odúból 17-ben volt az idei évben sikeres fészkelés az első költési ciklusban. Beköltöztek verebek, csuszkák, seregélyek és széncinkék. És elég, ha kimegyünk a Velencei-tóra egy családi kajakozásra, vagy baráti sárkányhajózásra, és megszámlálhatatlan madárral találkozunk. Kicsit irigykedünk, amikor a csónakban hanyatt fekve látjuk a meleg áramlaton vitorlázó gólyát, a felfelé repülő, hangosan éneklő pacsirtát, mi is ezt szeretnénk, mi is keressük ezt a könnyű lebegést.
A Bëlga megtalálta, és elküldte nekünk királykaság dalban. Hallga Bëlga:
https://www.youtube.com/watch?v=0NRzDF5dN9Q
Szerző: Hegedűs Ágota
