A jog asztalát cserélte le sütis pultra
Volt jegyző a fővárosban, közgyűlési elnök Fejér megyében, utóbb pedig vállalati jogász és tanácsadó, de egy ideje inkább nyugdíjas nagymamaként teltek Balogh Ibolya napjai. Ám a jog szakembere valami igazán kreatívat keresett és talált magának: a sütemények és édességek habos, krémes világát.
Célszerű, de lányosan egyedire dekorált a Málna Manufaktúra öreghegyi cukrászműhelye. A falakon körben hatalmas gyümölcsrajzok futnak körbe – egy ügyes kezű graffitis fiatalember műve. Az odabent sürgő hölgyeken ugyanez a színvilág: rózsaszín és piros pulóverek, sőt, a riport szereplőjének még a körömlakkja is rózsásan csillog. Farmerből varrt egyenkötényben kezdenek sürögni a műhelyben: péntek van, ilyenkor készülnek el a hétvégi ünnepségek, családi események tortái és édességei.
Ibolyával (a fehérváriak Gombaszöginé Balogh Ibolyaként ismerték meg) a januári fehérvári esküvő kiállításon futottunk össze, amikor is volt szerencsém megkóstolni a lányával közös, gyakorlatilag családi süteménymanufaktúra egyik fő termékét, a falatnyi zserbót. Nehéz volt elszakadni a standjuktól, újabb és újabb sütikék megkóstolása következett, s mind marasztalóan remek volt, ők pedig lelkesen meséltek a vállalkozás megszületéséről. Kíváncsi voltam, mi indította az egykori közgyűlési elnök asszonyt arra, hogy - leszámolva a szerződések és a paragrafusok világával - a képviselőfánkok és macaronok édes mennyországába temetkezzen?
Miután Ibolya nyugdíjba ment utolsó munkahelyéről, a Széphőtől, Nóra lánya bejelentette, hogy elvégezne egy cukrásztanfolyamot. Először csak hobbiból, munka mellett kezdtek el az ismerősöknek, barátoknak sütni, majd szép lassan elkészült a nagyszülői ház aljában a teljesen átalakított műhely és ők is beletanultak a szakmába. Nóra cukrászismereteivel és Ibolya lelkesedésével hamar jöttek a pozitív visszajelzések is, manapság már céges rendezvényekre, éttermekbe is ők készíti el az édességeket. Inspirációul gyűjtenek minden jó receptet, ötletet, de biztos alapot jelentenek a nagymamai, kézzel teleírt kockás receptes füzetek is, olyan hagyományos csodák műleírásával, mint a darázsfészek, vagy a hatlapos.
- Bárhova megyünk, mindenhol kóstolunk, eszünk süteményt, és ha finom, el is szoktuk kérni a receptet, hogy beleillesszük a mi kínálatunkba – mondja Ibolya, miközben feltör és szétválaszt tíz tojást, mert neki kell kezdeni a másnapi torták tésztájának. De szakácskönyvekből, magazinokból kivágott süteményleírások is sorakoznak a szekrényekben, Nóra saját, precízen lefűzött, dossziéba rendezett receptjei mellett. A lényeg a házias, a mindenki által a családi konyhákban megszeretett ízvilág, az igazi nagymama-sütemények hangulata. Ezért anya és lánya mindent saját maga csinál, egyszerű, hagyományos alapanyagokat felhasználva. Liszt, tojás, cukor, a torta pedig lehetőleg olyan finom legyen, hogy ne tudják abbahagyni a vendégek a nassolást, még ha kicsit ki is folyik oldalt a krém. Nóra készít díszített, figurás tortákat is, de az egyszerűbb, mindig bevált tortákat szereti igazán. Ibolya pedig nem is igazán édesszájú, otthon jobban lelkesedik egy gombapörköltért, maguknak pedig leginkább a Lala-kiflit készítené el, egy kelt tésztás, mini croissanthoz hasonló sörkiflit, amelyből lehetetlen keveset enni.
A Málna Manufaktúra rendszeresen megfordul az utóbbi időben kiállításokon, amely, mint mondják, számukra nem időrabló teher, nagyon szeretik. Egy rakás süteménnyel érkeznek az ilyen alkalmakra és bátran kínálgatnak mindenkit, hiszen a süteményt bizony maga a sütemény fogja eladni. A Málna hölgyei a gyerekkorunkban megszokott otthoni ízeket szeretnék visszacsempészni az asztalra, míg a manufaktúra maga azt az űrt is betöltheti, amelyet az utóbbi időben az Öreghegy ezen részén bezárt cukrászdák hagytak a törzsközönség szívében. A rengeteg rózsaszínnel ezen is lehet fordítani.
