Bogyóval és Babócával is búcsúztatjuk az óévet
Tüneményes, csintalan, részletgazdag és nagyon helyes kiállítást fogadott be a Vörösmarty Mihály Könyvtár gyermekrészlege december elején – a Bartók Béla téri épületben, visszatérő jelleggel Bartos Erika írónő eredeti Bogyó és Babóca bábjaival berendezett enteriőröket láthatunk még jó pár hétig.
Gyerekkönyveket vittünk vissza nemrég, akkor hosszan sikerült elidőznöm a kisfiamnak is gyakran mesélt Bogyó és Babóca kötetek szereplővel berendezett tárlók előtt. Igen, a Bartos Erika által kitalált mesehősöket és barátaikat lehet szeretni, vagy nem szeretni, ám tagadhatatlanul az elmúlt évek legnagyobb könyvsiker-sorozatáról beszélünk, amely nem csak az ovis korosztályt hódította meg, a szerző másik sorozatának szereplőivel (Anna-Peti-Gergő könyvek). A tárlókban látható kis berendezett jelenetek ráadásul vizuális lényünknek kedveznek, hiszen itt nincsenek szövegek.
A tárlat egyébként évek óta járja az országot, számos településen láthatták már kedvenc kis figuráikat a gyerekek. Talán nem köztudott, de mindegyiket és a kis jelenetek egyéb tárgyait is maga az írónő (egyben építész-grafikus) készítette, mikor a róluk szóló Bábkönyv c. kötetén dolgozott. A bábkiállítás anyaga másfél év alatt készült el 2012-re, 14 vitrinnyi anyag jött össze, ezekben kelnek életre a sorozat szereplői, helyszínei, bábok formájában. Így vallott erről 2013-ban:
„Bogyó és Babóca történeteit lassan tíz éve kezdtem el írni és rajzolni. Már a legelső kötet megjelenésekor megvarrtam a szereplőket kesztyűbáb formájában, és férjemmel rendszeresen elbáboztuk a Bogyó és Babóca meséket országszerte. Számtalan könyvtárba látogattunk el az egyszerű bábműsorral, egy ágytakaróval letakart vasalódeszka mögé bújva meséltük a rövid történeteket. Semmi másról nem szólt ez, mint örömöt okozni a legkisebbeknek. Minden egyes díszlet, kellék készítésére jól emlékszem, kinőtt ruhákat, kiürült papírdobozokat használtam a díszletekhez. A bábkönyv ötlete már ebből az időszakból származik. (…) Szerettem minden részletét. Első lépésként megírtam a történetet, a forgatókönyvet, és ennek alapján haladtam képről képre. Van a könyvben közeli kép, távoli tájkép, belső terek: szoba, konyha, stb. Babócából összesen tizenkettőt varrtam: kicsit, nagyot, szomorút, vidámat, utcai ruhában, hálóingben, fürdőruhában– ahogyan az elrendezés megkívánta. A házakat is több méretben készítettem el, a távoli tájképhez kisméretű házak kellettek, a közeli fotókhoz nagyobbak.”
Tehát a kis jelenetek a könyvhöz készültek annak idején, de annyira szerették a gyerekek, hogy értelemszerűen érdemes volt élőben is megmutatni nekik, helyben. Volt, ahova többször is meghívták az anyagot, Székesfehérváron sem először jár: 2015-ben maga az írónő is eljött a megnyitóra (akkor a Gárdonyi Géza Művelődési Ház könyvtára adott otthont az eseménynek), és mesevetítést tartott a bejelentkezett gyerekcsoportoknak.
A megyei könyvtár gyermekrészlegén tavaszig látható a kiállítás, a karácsonyi ünnepkör idején rövidített, külön nyitva tartást alkalmaz az intézmény, viszont a tárlathoz kapcsolódóan érdekes foglalkozásokra számíthatunk 2020 januárjában és februárjában. Az óévben már csak három napon, december 23-án, 27-én és 30-án láthatjuk a színes kis alakokat, akikkel ezúttal az elveszett nyuszi történetét lehet nyomon követni.
Fotó: Teleélettel
Képek és videók
