Programkereső

1876.: az év, amikor a székesfehérváriak megismerték a métert

  • 2020.01.17.

144 évvel ezelőtt, éppen januárban, annak is az elején lett hivatalos hosszmértékegység hazánkban a méter, 1876 első hónapja tehát azzal telt, hogy a fehérváriak is kezdtek megbarátkozni a ténnyel, miszerint öl, könyök, rőf, könyök és arasz helyett ezentúl a franciák által kidolgozott méterrendszert kell használniuk. Ráadásul mindezt egy Fejér megyei, pontosabban bicskei csillagásznak köszönhették, aki bő tíz évvel korábban megvásárolta csillagdája számára a francia méretetalont, majd nagylelkűen a hazájának adományozta. De csak 1874-ben emelte az Országgyűlés törvényerőre a használatát, hivatalosan pedig 1876 januárjától kellett használni, amikor például a „sógorok” már öt éve alkalmazták. S mindez egy közös Osztrák-Magyar Monarchiában…

Méterszalag


Azon esztendőben, 1876-ban még olyannyira új dolog volt a méter használata, hogy Székesfehérváron a különböző szakmák képviselőinek, a hivatalnokoknak először is ismeretterjesztő előadásokat, kvázi képzéseket kellett szervezni azért, hogy ők is tisztában legyenek a méter és többszörösei, valamint törtrészeinek használatával. Ma már ironikus belegondolni, hogy a reformkor előtti generációk jeleseinek minderről még hiába beszéltünk volna, ha Petőfinek, vagy Jókainak azt mondja valaki, hogy „a puszta úgy 50 kilométerre van innen”, valószínűleg úgy néztek volna az illetőre, mint egy sült bolondra.

De miért és honnan is érkezett hazánkba, s így Székesfehérvárra (illetve, ahogy akkoriban írták: Székesfejérvárra) a méter?

A méterrendszer francia találmány. (A gall egyenlet szerint egy méter egyenlő a Föld kezdő délkörén mért kerületének 1/40 000 000 (negyvenmilliomod) részével.) Amikor ugyanis a Párizsból kibontakozó polgári forradalom vihara elsöpörte a feudális rendszernek számos intézményét, mai fordulattal élve „mentek a lecsóba” a régi mértékek is, mint burzsoá csökevény, a régi rend elemei. Két francia csillagász, Nicolas-Louis de Lacaille és Jacques Cassini (Giovanni Domenico Cassini fia) ugyan már 1739 és 1741 között belekezdtek a munkába, hogy megszülethessen egy, a Föld méretén alapuló egységes, mindenhol alkalmazható mértékegység.  Ám a Francia Tudományos Akadémia javaslatára mégis a Föld párizsi délkörének felmérése mellett döntöttek. Az egész folyamat hihetetlenül bonyolult, aprólékos és hosszas számolgatásokat és méréseket kívánt meg az akkori szakemberektől. A méteretalon első munkapéldánya sárgarézből készült el, a Konvent 1795. augusztus elsején el is fogadta. Készítettek 16 db márvány métert is készítettek, mára ezekből csak kettő maradt fenn, ritka értéknek számítanak.

Szóval, a korábbi sing, öl, rőf eltűnt, s a francia nép helyette matematikusok által megállapított mértékegységeket kezdte alkalmazni, a métert, a decimétert, a centimétert, a millimétert, továbbá a dekamétert, a kilométert és a miriamétert (ez 10.000 méternek felel meg). Már 1792-ben törvényt hoztak a méterrendszer alkalmazásáról. Az emberek azonban nem lelkesedtek ezért a tudományosan megalapozott újításért, úgyhogy még 1840-ben is törvénnyel kellett tiltani a régi mértékek használatát. De nem csak a franciák ódzkodtak: nehezen szánták rá magukat más országok is arra, hogy regionális és lokális mértékeiket egységesekkel cseréljék fel. Azt többnyire felismerték, hogy szükség van közös mértékrendszerre, de a régiről egy újra való átállást nem igyekeztek minél előbb végrehajtani. Az emberek hozzászoktak a meglevő mértékekhez, idő kellett ahhoz, hogy meggyőződjenek az egységes mértékrendszer előnyeiről, és meghonosítsák közösségükben.

A méter történetében a következő jelentős mérföldkő az volt, 1867-ben a párizsi világkiállításon összegyűlt tudósok a Szentpétervári Tudományos Akadémia és a Nemzetközi Geodéziai Szövetség részéről létrehozták a Nemzetközi Méterbizottságot (Commission Internationale du Métre 1872 augusztus 8-13). A bizottságba az Osztrák-Magyar Monarchiát is meghívták.
Hazánkba a méterbizottság alakulásakor egyébként már rég megérkezett az új mértékegység, méghozzá éppen Fejér megyébe! A magyar méterrúd eredetileg 4 × 25,3 milliméter keresztmetszetű mérőléc volt, eredetileg a párizsi Observatoire számára készítette egy párizsi műszerész. Magyarországi használatra pedig Nagy Károly vásárolta meg a méter- és a kilogrammetalont bicskei csillagvizsgálója számára 1864-ben, de azonmód fel is kínálta a Magyar Tudományos Akadémiának. 1870-ben a rudat Párizsba vitték a pontosság megállapítására. A magyar szakemberek tudását bizonyítja, hogy a párizsi intézet olyan alaposnak és mintaszerűnek találta hazánk első méterét, hogy a mérést végző mérnököknek egy porcelánvázát adományozott. Magyarországra visszatérve az etalonokat és a hitelesítési műbizonylatokat a Magyar Országos Levéltárban helyezték el 1870. július 20-án. A méternek ilyen formában való definícióját az osztrák törvényhozás 1871-ben emelte törvényerőre, a magyar országgyűlés csak 1874-ben. A sógoroké a miénkkel ellentétben üvegből volt, ők úgy gondolták, hogy a fém vetemedhet az idők során, de az üveg biztosan nem.

Ugorjunk tehát két évet az időben, itt vagyunk Székesfejérváron, 1876 januárjában! Havranek József városi rendőrkapitány most fogalmazza a felhívást a laktanya állományához, hogy a közegeknek továbbképzésen kell részt venniük, s ezt ő maga fogja megtartani egyébként. A helyi sajtó még kevéssé lelkes: „Előre is mondhatjuk, hogy e mérték változás által számtalan visszaélés fog elkövettetni, melyeknek elejét venni csak úgy lehet, hogy a méter minél elterjedtebb módon ismeretes leend. E végből ujból ajánljuk a népbarátoknak a gyakorlati felolvasások tartását.”
 Akárhogyan is, a méter 20. századi reformjában is jelentős szerepet játszottak hazánkfiai: Bay Zoltán fizikus 1965-ben javasolta, hogy a távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre. Szakirodalmi kutatásokat végzett a fénysebesség állandóságával kapcsolatban. 1983-ban a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították:

A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-ad része alatt megtett út hossza.

A képek forrása: Google

 

Képek és videók