Édes álmok, cukorfellegek
Létezik egy kis bolt újabban Fehérváron, ahova belépve az ember -egyszerűen nem tehet mást - szemét lehunyva hosszat, mélyet sóhajt. Ennek következtében azonnal megtelik az üzletben állandósult édes cukor- és fahéjillattal. A meleg, finom pára pedig mi mást is juttat eszünkbe, mint a nagyi, vagy az anyu "békebeli" sütijeit?
Enessey Brigittának is volt egy álma. Régi, vérbeli kereskedőként ugyan másik kályhától indult, ruhaneműkkel foglalkozik, de valahogy azt érezte: annyira szeret sütni 15 éves kora óta, hogy muszáj ezzel is kezdeni valamit, átadni a finomságok okozta örömet másoknak is. Így jött létre alig két hete a Bástya utcában a Pite sütibolt.
A Pite letisztult, csöndes dizájnja Brigitta jelenleg külföldön élő huszonéves lányát dicséri. Egy pitebolt persze lehet műfajához passzolóan cikornyás, amolyan rózsás és kismadaras is, de itt a sütemények sem ilyenek. Körök, háromszögek és szolid négyzetek jellemzik a vonalas teret: a háromszög a felvágott, rácsos tetejű, alul gyümölcsréteget rejtő pitéből, a kör a mindenféle ízesítésű muffinokból, kuglófokból, melegen repedezett tetejű, cukorpárában fürdő, vajas sütikből, a négyzet a négerkockákból és társaiból áll a boltocskában. A hangulat mégsem mértani, közel sem kocka. A munka közben betévedők olykor mosolytalan arcán a szájszélek azonmód kunkorodni kezdenek, ahogy belengi a vásárlót az illat. A legszívesebben kérnénk egy habos-babos kispárnát, hogy szundítsunk egyet a kisasztalok egyikére dőlve.
- Éppen ez volt az eredeti elképzelés - mosolyog Brigitta, aki a sütés szeretetét édesanyjától hozta, majd ő is gyakran nyitogatta a tűzhely sütőterét a két gyereke kedvéért. Manapság kevés ideje marad a boltban sütögetni, erre remek kollégái vannak, akik helyben, hátul készítik a pitéket: barackost, túróst, almást, meggyes-mákost...A kevert tésztás tekercsek fahéjas szórást rejtenek belül, a kis, csokis sütikék belül kókuszkrémmel örvendeztetnek meg minket harapáskor. A kínálat olykor egyetlen napon belül is változik.
Megkérdeztem Brigittát, ugye, nem rombolja le édes illúzióimat azzal, hogy nem édesszájú...
- Vannak sütikedvenceim, de alapvetően nem mondhatnám magamat olyan nagyon édesszájúnak. Egyszerűen csak szeretek sütni és szeretem, hogy a boltocskám sütijeit mások is észreveszik, értékelik, elmondják, hogy a nagymamájuk is csinált hasonló süteményeket. Múltkor egy szombat délután egy budapesti házaspár nyitott be hozzánk, de jönnek családok, gyerekek, idősek, fiatalok. Hiszen a házi sütik mindenkinek örömet tudnak okozni.
Hát még az érzés, mikor egy szelet gyümölcskenyérbe harapva eszünkbe jut, hogyan törtük a mandulát egy ugyanilyenhez, egy régi, nagymamaillatú konyhában...
