A márciusban kezdődött karantén talán egyik legjobb kulturális hozadéka volt a Foteltúra videósorozat, amelynek minden részében egy ismert, vagy éppen elfeledett városrészletet járhattunk körbe virtuálisan, a kamera segítségével. Bár a tavaszi helyzet óta a szabályok lazultak és a lehetőségek is bővültek, a fehérváriak megkedvelték a túrázás ezen online formáját, így a sorozat tovább folytatódott.
Kép forrása: szekesfehervar.hu
Immár hat részt tekinthetünk meg Székesfehérvár hivatalos Youtube-csatornáján – a rövidfilmeket öt hónappal ezelőtt kezdték el feltölteni a felületre, így nagyjából havonta szembesülhetnek a nézők egy új epizóddal. Torma Kinga Regina és Fejér Tamás mindig valami érdekes helyi sajátosság nyomába erednek, a legutóbbi részben például Váczi Márk történész-városkutató mesélt a belvárosi utcák mögött rejtőzködő személyiségekről.
Tudták például, hogy miért dr. Koch Lászlóról nevezték el a színház melletti kis utcát, amikor itt pedig a középkortól a városi csatorna és a várárok húzódott? 1945 után kapta mostani nevét egy lovasberényi körorvosról, aki a háború alatt Fehérvár tisztifőorvosa volt, s próbálta újraszervezni a város egészségügyét. A város ismételt kézre kerülésekor elfogták, a Városházán tartották fogva, majd az épület előtt kivégezték, így lett Fehérvár egyik világháborús mártírja, dr. Berzsenyi Zoltánhoz hasonlóan.
És azt tudták, hogy kik laktak annak idején, 80-100 évvel ezelőtt a Várkörúti villasor épületeiben?
Kép forrása: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Youtube-csatornája
Vagy hogy hol van most a híres korabeli Sas utca? Nos, ez nem is olyan nehéz kérdés: a Fekete Sas Szálló nyomán a mai Ady Endre utcát nevezték így. De hívták később Nagysándor József utcának is, szintén egy Fejér megyei földbirtokos orvosról, aki 1912-ben díszpolgára lett Fehérvárnak. Adyról a II. világháború után nevezték el ezt a kis belvárosi utcát, amely nem sokat változott az elmúlt évtizedekben – természetesen a mindkét oldalon parkoló autókat kivéve…
Liszt Ferencnek viszont semmilyen fehérvári kötődése sem volt, még a róla elnevezett utca torkolatában működő zeneiskola sem itt volt a nagy magyar zeneszerző életében. Errefelé lehetett viszont elindulni a várpalotai országútra, így mindig is forgalmas környéknek számított. A Lépcső utca pedig már a középkorban is létezett, itt mehettek fel a fehérváriak a várnegyedbe.
Mikor a Skála előtti kopott négyzetköveket koptatjuk, sosem jut eszünkbe, hogy a Kempelen téren járunk, pedig ennek a közterületnek bizony ez a neve – szintén egy földbirtokosról nevezték el annak idején. Kempelen Imre hatalmas érdemeket szerzett alapító-mecénásként az első fehérvári tűzoltólaktanya felépítésénél. Érdekesség, hogy mohai földbirtokosként Bajzáth-leszármazott volt, az ő családja-rokonsága kezdte először üzleti célokra hasznosítani a Mohán feltárt értékes ásványvízforrást. Mohai Ágnes vizünket a terület ura saját édesanyjáról nevezte el…
A Vida Pál tér még inkább ismeretlen az átlagos járókelőnek – s valóban, igen kicsi közterületről van szó a Távirda és Kégl György utcák összefutásában, ahol Kocsis Balázs 2002-es szobrát is megszemlélhetjük, utóbbit az itt székelő tűzőrség emlékezetére állította a város.
Székesfehérvár arculatát mindig is a megyei gazdag, lokálpatrióta földbirtokosok alakították: a csalai kastély ura, Kégl György jóvoltából épülhetett fel például a megyei kórház főépülete.
Talán nincs is fehérvári, aki ne Mancinak hívná-ejtené a Mancz János utcát, amely régen nem itt húzódott egyébként. A gyermektelen, karitatív célokban gondolkodó gazdatiszt itt, a malom közelében élte utolsó éveit feleségével, s végrendeletében egy szociális otthont szeretett volna alapítani nem kis összegre rúgó magánvagyonából. Ám egy barátja unszolására mégis a gyerekeket választotta kedvezményezettként: így épülhetett fel az első városi kisdedóvó.
A további részekben régészkedhetünk, természetet járhatunk, s további érdekes városi sétákra indulhatunk, még a fotelből sem kell kiszállnunk…