Ásatáson kutakodhatunk és kocsmakvízen is okosodhatunk
Mivel készülnek ősszel a múzeumban?
A nyár meglehetősen mozgalmasan telt a Szent István Király Múzeum munkatársainak – nem csak azért, mert most is folyamatosan folyik a Fő utcai épület felújítása. A vakáció alatt sem hagyták program nélkül a fehérváriakat, remek kultúrtörténeti sorozatuk a sötét varászlatok kivédéséről sokakat vonzott. Ezekről és az előttünk álló hónapok terveiről is kérdeztük Libor Csilla régész-antropológust, a Múzeum Régészeti Örökségvédelmi és Tudományos Osztályának munkatársát, valamint Dr. Agócs Nándor tudományos titkárt.
A nyár folyamán, a Sötét varázslatok kivédése című előadássorozatban a Múzeum előadói hat előadás keretében azt a kérdést járták körül, hogy
az egyes történeti korokban, az ókortól kezdve egészen napjainkig,
milyen ártó szándékú erőktől tartottak, és milyen módszerekkel
védekeztek ellenük. A római átoktábláktól, kora újkori boszorkányüldözéseken át, egészen a tajga sámánisztikus hagyományairól hallhattak előadásokat az érdeklődők. Az előadások egy részét a múzeumi kollégák tartották, milyen tapasztalatokat szereztek a sorozat során?
Dr. Agócs Nándor: -A helyszínül szolgáló Új Magyar Képtár egyik termét sikerült közel minden alkalommal megtöltenünk. Voltak kételyeink, hogy nyáron (mikor javarészt, aki teheti nyaral) és főleg péntek este mennyire lesznek látogatottak az előadások, de végül pozitív megerősítést kaptunk. A hallgatóság nagy része visszatérő vendégünk volt, jelezve, hogy nyáron is van igény az ilyen jellegű programokra. Remélhetőleg jövő nyáron már a rendház épületében is lehetőségünk lesz megrendezni hasonló programokat, az ottani helyszín sokkal több fő befogadására alkalmas.
-Amikor egy előadássorozatot szerkesztenek, mi a fő motiváció? A téma múzeumi munkához illeszkedése? A történelmi aktualitás? Van, amikor korábban már előkerült érdekességeket járnak körbe újra?
Libor Csilla: -A Régészeti Örökségvédelmi, Tudományos Osztály által szervezett előadásokkal az a célunk, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a régészetet és az antropológiát. Első sorban szeretnénk nem csupán a kutatói/tudományos életben kamatoztatni az eredményeinket, hanem ismeretterjesztő előadások keretein belül mindenki számára elérhetővé tenni. Legtöbbször a Múzeum kollégái adnak elő (Dr. Reich Szabina – középkor, Dr. Szücsi Frigyes – népvándorláskor, Kiss Alexandra – római kor, antropológia témában pedig jómagam) a Fejér megyei ásatásaink eredményeiről és érdekességeiről. Én többször az embertanról nem csupán az eddigi kutatási eredmények bemutatása miatt beszélek, hanem mert látom, hogy Székesfehérvár lakossága nagyon érdeklődő ebben a témában, és így a módszertant ismertetem, általában valósi eredeti csontok bemutatásával. Mindenképpen jónak tartom, ha nem csupán kivetítve látjuk, amiről szó van, hanem van lehetőség testközelben is megmutatni azt.
Mint Libor Csilla hozzáteszi, a repertoár bővítéséért többször külső előadókat is hívnak egy-egy esemény kapcsán, melyek általában a Romkerthez kötődnek (Régészet Napja/Emlékhelyek Napja; Királyi Napok).
- Pl. Takács Ágostont hívtuk meg az idei Királyi Napok alkalmával, hogy beszéljen nekünk kicsit az idei évi tihanyi ásatásokról. Ez rendkívül érdekes volt szerintem, mert jómagam is irigykedve hallgattam, milyen jó és érdekes dolgokat találtak. Ezzel a Fehérváron eziránt a téma iránt érdeklődő embereknek is el tudtunk hozni egy csipetnyi Tihanyt. Úgy gondolom, mindenképpen érdekes ezeket egy középiskolásnak vagy egyetemistán is meghallgatnia, mivel a már régebbi eredmények mellett új eredményekkel is így találkozhatnak ezeken az előadásokon.
-Ha már ősz, mire számíthatnak a fehérváriak 2021 őszén? Ilyenkor a múzeumok jellemzően fesztiváloznak. Önök milyen előadássorozatokat terveznek, milyen témák kerülnek elő?
-Az Osztályunk két programmal készül az idei Múzeumok Őszi Fesztiválján, mely már kezdetét is vette. Az egyik egy előadássorozat, mely az apropóját adta ennek az interjúnak. „Foglalkozásunk régész” címmel indítjuk el ezt a sorozatot, amelyben két hónap leforgása alatt 6 külsős kutatót hívtunk meg 5 érdekesebbnél érdekesebb előadás megtartására. Dr. Pap Ildikó például a magyarországi váci múmiákról tart majd előadást október 14-én délután, melyek nemzetközi szinten az egyiptomi múmiák hírnevével vetekednek, itthon sokan mégsem ismerik őket. Neményi Réka és Dr. Bertók Gábor a mohácsi tömegsír feltásáról mesél majd. Ezek ugyan nem Fejér megyei érdekességek, ám országos szinten mégis kiemelkedően fontosak. De nem felejtjük el megyénket sem: Szigeti Judit az idei, hatalmas méretű iváncsai beruházáshoz kapcsolódó feltárásról tart előadást október 7-én 17 órától az Új Magyar Képtárban. Ezt a munkát közösen végezte a Szent István Király Múzeum és a Várkapitányság Non-Profit Zrt. Szintén még októberben sorra kerül Kovács Bianka előadása a csókakői vár régészeti anyagának bemutatásával, Dr. Stibrányi Máté pedig a geofizikai felmérések érdekes világába vezeti be a hallgatóságot, szabadbattyáni eredményeit ismertetve.
-Emellett októberben megrendezünk egy Kocsmakvízt, melyet szeretnénk sorozatként indítani és többször is megrendezni egy évben. A helyszín a MúzeumCafé lesz és szeretettel várunk minden érdeklődőt 3-5 fős csapatokban. Ennek célja, hogy az érdekességeket, kicsit másképp, szórakozással összekötve és egy kis izgalommal megfűszerezve adjuk át a fiatalabb korosztálynak, akik egy egyórás előadásra talán nem ülnének be csütörtök este, de egy jó hangulatú baráti társaságos sörözésre, és egy kis kvízre igen.
Az Osztály szakemberei testközelből is bepillantást engednek a munkájukba: a Közösségi Régészeti Programunk okán pl. igen szoros kapcsolatuk van a Múzeumnak a régészet iránt különösen érdeklődő önkéntesekkel, akiknek így fémkeresős napokat szerveznek a kollégák. Dr. Szücsi Frigyes 2019 óta tervásatásokat végez Csákberényben, ahol szintén áshatnak az önkéntesek, aki szeretné, egy napra is ki tudja próbálni, milyen is a régészet testközelből. A római koros Kiss Alexandra jövőre Bodajkon szeretne egy hasonló módon megszervezett ásatást, hogy ne csupán a népvándorlás korához kerüljön a látogató közelebb, hanem a római korhoz is.
Képek forrása: SZIKM Régészeti Örökségvédelmi és Tudományos Osztálya Facebook oldal
