Az ókori Róma első asszonyai
A szaftos sztorik évezredekkel ezelőtt is érdekelték az embereket, már az ókorban is „gyártottak” híreket, így lehet, hogy az unalmas, boldog asszonyok helyett a botrányokról, orgiákról és kegyetlenkedésről elhíresülteket ismeri inkább a történelem iránt érdeklődő.
Politikai szerepet ugyan nem tölthettek be, de a politikát befolyásolni azért képesek voltak az ókori Róma első asszonyai, a császárok feleségei. Legalábbis addig, amíg uruk bírta a hatalmat: ha eltűnt mögülük a férfi, a nők is elvesztették jelentőségüket, míg egy újabbnak köszönhetően nem kerültek ismét „helyzetbe” – többek között erről is beszélt a Szent István Király Múzeum Főszerepben a Nők! című, márciusi előadás-sorozatának második alkalmán Kiss Alexandra régész az Új Magyar Képtárban. Az ókori first ladyk – épp úgy, ahogy a maiak is – részesei voltak az imázsépítésnek is: ha a császár felesége az eszményi nő képét sugározta, a dicsfény a császárra is rávetült, de ha valamilyen botrány kapcsán besározódott, akkor az hatással volt a császár megítélésére is.
Az előadás hallgatói közelebbről is megismerhettek néhányat a császárnék közül. Az első a sorban, Livia Drusilla öt évtizeden át volt Augustus társa: megtestesítette a római matróna eszményét, nemcsak ideális felesége, de belső tanácsadója is volt a császárnak, aki szobrot is emeltetett neki. Férje halála után első házasságából született fia, Tiberius lett az uralkodó, Livia megőrizte befolyását egészen addig, míg fián az őrület jelei nem mutatkoztak – ekkor megvonta tőle privilégiumainak többségét. Ez is bizonyítja az alaptételt, hogy az ókori Rómában a nők alapvetően a férfiaktól függtek – emelte ki Kiss Alexandra. Eszményi matróna volt Septimius Severus felesége, Julia Domna is, aki művelt, a filozófia iránt is érdeklődő asszony volt. Több hadjáratba is elkísérte urát, ami ugyancsak népszerűvé tette, képmásával érméket is vertek. Alacsonyabb rangú nőként Flavia Julia Helenát férje, I. Constantius császárrá választása után elbocsátotta, ám amikor fia, Constantinus trónra került, visszahozatta vissza őt az udvarba. Érdekesség, hogy egy legenda szerint a császárné találta meg Jézus keresztjét, ezért lett Ilona néven a régészek védőszentje – említette Kiss Alexandra.
Egészen más első asszony volt a szexuális kicsapongásairól, orgiáiról és kegyetlenségéről is hírhedtté vált Valeria Messalina, Claudius felesége – a források legalábbis ilyennek írják le a végül a császár ellen szőtt összeesküvés miatt meggyilkolt first ladyt, akit férje parancsára felejtésre ítéltek: nevét és képmásait eltávolították az épületekről, emlékét kitörölték a törvényekből. Claudius újraházasodott: ifjabb Agrippina kedvéért – aki közeli rokona, unokahúga volt –, még a vérfertőzésre vonatkozó törvényt is módosította. A hataloméhes ifjú császárné azonban néhány év múlva megmérgezte őt, hogy hatalomra segítse fiát, Nérót, aki mellett ugyan egy ideig befolyása megmaradt, ám végül fia megölette.
A Főszerepben a Nők! sorozatban március 23-án Izinger Katalin és Szűcs Erzsébet művészettörténészek Gedő Ilka, Maurer Dóra, Keserű Ilona, Ország Lili és Schaár Erzsébet Új Magyar Képtárban látható műveiről beszélnek, március 30-án pedig Nagy Veronika néprajzkutató Játékokban élő női sorsok a 19–20. században címmel tart előadást, este hat órai kezdettel.
