Utcája van a belvárosban, de alig tudunk róla
Ki is volt a Fehérváron született és 100 éve elhunyt Goldziher Ignác?
Egy kis köz a történelmi belvárosban – lényegében ennyi a 19. század közepén Székesfehérvárott született orientalista és egyetemi tanár (valamint zsidó hitközségi elöljáró) 21. századi emlékezete. Újabban friss koszorúkat látni az utcában lévő emléktábláján (az épület a szülőháza is, ám ő maga Budapeten hunyt el 1921. november 13-án) – pedig a valóságban nagyon is elment az utókor az egyik legjelesebb, városunkhoz kötődő tudós hagyatéka mellett.
Kép forrás: google.com
Pedig a városi közösség felelőssége ezúttal nem kicsi: Goldziher Ignác örökségét ugyanis – egyenes ági saját leszármazott híján – már csak az utókor, közösen tudná életben tartani. A neves orientalista megnősült ugyan és gyermekei is születtek, de fia, Goldziher Károly, aki szintén tudományos pályára lépett és a matematikatudományok doktora lett, már Budapesten élte az életét, majd az ő fia, Sándor Ignác édesanyjával együtt tragikusan életét vesztette a nyilasok hatalomátvétele során. 1944 októbere után ugyanis a nyilaskeresztes párt utasítására rengeteg zsidót megöltek a budapesti gettó területén.
Goldziher Ignác tudását, kutatásait tehát nem csak a tudományos közösség mondhatná manapság a magáénak; jó lenne, ha az utókor is jobban számon tartaná e jeles férfiú munkásságát és eredményeit.
1850. június 22-én született - apai ágon a 18. században Németországból betelepült, édesanyja révén Spanyolországból menekült zsidók leszármazottjaként -a Királyok Városában, egy nem túl sikeres bőrkereskedő-családban. Egész fiatalon komoly tanulásra fogták, hajnalban keltették, hogy a héber bibliát tanulmányozza. Ő maga is leírja, hogy nem volt gyerekkornak mondható élete. A cisztereknél végezte a gimnáziumot, de kiugró nyelvtehetségére már korán felfigyeltek, így 16 évesen a korabeli orientalista tudományok hazai atyja, Vámbéry Ármin tanítványa lett. Egyetemre Berlinbe és Lipcsébe járt, majd immár bölcsészdoktori diplomájával a zsebében Angliában, Oxfordban és Cambridge-ban is végzett kutatásokat. Hazatérve 22 évesen habilitálták egyetemi magántanárrá. Miközben itthon is több tudományos és hitbeli vezető pozíciót betöltött, többször járt keleten kutatásokat végezni. Tudását és munkáját az egész világon elismerték és díjazták. Az orientalisták 1889. évi stockholmi nemzetközi kongresszusán II. Oszkár svéd király személyesen nyújtotta át neki a nagy aranyérmet, és a Wasa-rend jelvényeiben is részesítette. 1904-ben az amerikai Saint Louis-i, majd 1913-ban az Uppsalai Egyetem meghívására tartott előadás-sorozatokat. A Magyar Tudományos Akadémia 1876. június 8-án fogadta levelező, kicsivel később, 1892. május 5-én rendes tagjává. Tagja volt a Holland Keleti Társulatnak és több tudományos intézetnek, 1893-tól tiszteleti tagja az angol Royal Asiatic Societynek. Összesen nyolc külföldi akadémia választotta tagjául, két egyetem díszdoktorául. Számos nemzetközi szakmai folyóirat munkájában vett részt – írja róla a legnagyobb internetes enciklopédia.
Mára lassan feledésbe merül, mivel is foglalkozott Goldziher. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténeti kutatásokat, vizsgálta a muszlim vallási eszmék fejlődését. Beható tanulmányokat szentelt ezen túl olyan témáknak, mint a muszlim hittudomány fejlődése, az iszlám szektáinak és irányzatainak históriája, az arab költészet értékeinek feltárása. Mint a zsidó tudományoknak is jelentős művelője, Goldziher számos munkát szentelt a zsidóság önértelmezésével összefüggő vallástörténeti kérdések feltárásának is.
Kép forrása: konfliktuskutató.hu
Mint említettük, mindenhol elismerték, a már akkor erősödő magyarországi antiszemitizmus azonban megakadályozta hazai érvényesülését. Miután korábbi lelkes kormányzati pártfogója, Eötvös József kultuszminiszter meghalt, az utód Trefort Ágoston már jóval kevesebb jó szándékkal nézte Goldziher tevékenykedését, és a korábban beígért egyetemi tanszékkel sem kínálta meg. Megélhetését továbbra is hitközségi titkári állása biztosította, ahol megalázó helyzeteket kellett elviselnie, az őt meglátogató tudósoknak leesett az álluk Goldziher szerény anyagi körülményei és szűkös irodája láttán. Magánéletében is sorakoztak a tragédiák: első fia, Miksa fiatalon meghalt, a kisebbik fiú pedig, Károly feleségül vette Freudenberg Máriát, aki az első egyiptológusnő volt Magyarországon, ám 28 évesen, 1918-ban meghalt a spanyolnátha járványban. Rajongva szeretett menye váratlan halála Goldziher Ignác lelki összeomlásához vezetett, állapotán, életkedvén pedig tovább rontott, hogy az 1919-es Tanácsköztársaság bukása és a trianoni határrevízió után megélénkülő antiszemitizmus idején őt is méltatlan támadások érték. A leírások szerint az élők sorából magányos és keserű emberként távozott 1921. november 13-án. Az Akadémia saját halottjaként, ünnepélyesen búcsúzott tőle, 1600 levelezőpartnerétől kapott 13 ezer levelét – az akkori tudományos viták szokásos platformját – összegyűjtve Károly fia adományozta a hazai tudós társadalmat összefogó Akadémiának. Ma Goldziher nevét egy, a zsidó történelmet tanulmányozó, nívós kutatóintézet is viseli egy székesfehérvári utcán kívül, de számos művét talán már csak a kelet vallásainak tanulmányozói forgatják.
Képek és videók
