Nedeczky Júlia az első magyar nő volt, aki megmászott egy 8000 méter feletti csúcsot, s ezzel beteljesítette élete egyik nagy álmát. De nem csak ezzel vonja magára a figyelmet és vívja ki az emberek elismerését: szakmai életében sikeres pszichológus, s nem mellesleg a Hoppál Mihály Band oszlopos tagja klarinétosként.
Ha manapság valaki a fejébe veszi Magyarországon, hogy meg szeretné mászni a Föld nyugati féltekéjének legmagasabb pontját, akkor valószínűleg egy fürtös hajú, szép mosolyú fiatal nő lesz a túravezetője. Júlia 1993-ban kezdett hegyet mászni, s habár érdeklődése kezdettől fogva a Himalája felé irányult, az interneten mászóklubjánál úgy mutatják be, mint aki előbb azért még teljesítette az Alpok és a Magas-Tátra jelentősebb csúcsait is. „Évekig Erőss Zsolt mászótársaként járta a hegyeket, egyik kedvenc helye – stílusosan – a Júliai-Alpok. A sziklafalakon is otthonosan mozog.” 2001-ben már ott találjuk az akkor sikertelenül végződött Everest-expedíció tagjai között, két másik hölggyel, Ugyan Anitával és Bordács Ágnessel. Júlia a fotón korábbi szerelme, barátja, Erőss Zsolt előtt mosolyog gondtalanul.
Ha manapság rákeresünk, mindenesetre a tényleges nyolcezres csúcshódítást találjuk kiemelve mindenhol, s valóban: „Júlia tagja volt a 2003-as sikeres Gasherbrum II (8035 m) expedíciónak (melyben magyar nők elsőként értek el ilyen magas csúcsot), és ezután még további három nyolcezres expedíción is részt vett.” Pedig felnőttként kezdett bele, gyerekkorából nem ezt, hanem a művészi tornát hozta magával, ez a sportág viszont rengeteget segített Júliának a hajlékonyság és kitartás során a következő több mint két évtizedben.
Bolygónkon összesen 14, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs van, valamennyi Ázsiában. Közülük a 13. legmagasabb a Gasherbrum II (G2 - 8032 méter), a Karakorumban. Ez a hegység szerkezetileg majdnem megegyezik a Himalájával - a Gasherbrum II-t egyébként a Karakorum negyedik hegyének ismerik, ezért K4-nek is hívják. Bár sokkal szebb neve is van: a tibetiek egyik nyelvjárása szerint a „rgasha” jelentése „gyönyörű”. Ezen a gleccserekkel különösen gazdagon szabdalt földön jártak 2003-ban a magyarok, a csapat egyik tagjaként Júlia is, méghozzá oxigénpalack nélkül. A G II-t Erőss Zsolttal párban mászták meg, a történet már-már mesébe illő: a fiatal lány az előtte levő napokban már csak kis darab szárított sárgabarackot képes enni, de valahogy, valami titokzatos és megmagyarázhatatlan lelki erő viszi tovább, pedig maguk előtt látják a csúcs előtt sorban visszaforduló hegymászókat. Csak akkor tudatosul benne, hogy tényleg ő az első magyar nő 8000 méter felett, mikor hegymászótársa figyelmezteti erre. Zsolt eltűnése nagyon megviseli, egy ideig nem is találja partnerét a mászásokhoz.
A hegyekre felfelé igyekszik, az emberi pszichében pedig alászáll, amilyen mélyen és alaposan csak tud. Az ELTE pszichológia szakára azért ment, hogy az emberi érzelmeket elemezhesse, mert mint vallja, ha megérti valaki az embereket, az egész világot értheti meg. A hegymászástól azonban ezalatt sem szakadt el, sőt, ráébredt, hogy a talán legjobb személyiségfejlesztő „eszközre” sikerült rátalálnia. A mászás néha embert próbáló, s ez nem feltétlenül a legjobbat hozza ki az úton az emberekből. „Ha valakit valóban meg akarsz ismerni, vidd fel a hegyre” - járja a mondás mászókörökben és ezzel csak egyetérteni tudnak, akik megtapasztalták.
És ott a harmadik pillér az életében, a muzsika. Zenészcsaládban nőtt fel, kiderült, tehetsége van a klarinéthoz is, ma már művészként műveli a zenét is. A Vodku zenekar után manapság a Hoppál Mihály Band csapatát erősíti. Ha megfújja a klarinétot, lehetetlen nem odafigyelni rá, a hangszerből kicsalt hangok pedig úgy futnak fel a magasba, s keringenek odafent, mint a finom porhó, egy csodálatosan napos, tiszta hegyi délelőttön.
(Nedeczky Júlia vetített képes előadását „Hegyről és lélekről” címmel május 14-én 17.30-as kezdettel élvezhetik az érdeklődők a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az esten közreműködik Farkas Virág.)