„Főzünk, eszünk, beszélgetünk”
Fehérvár új főzőiskolájában jártunk
Az vagy, amit megeszel, mondták nagyanyáink. Van benne igazság, ám manapság már az is vagy, amit megfőzöl, sőt, az is, amit erről kibeszélsz és átadsz másoknak. Főzőiskolában megfordulni izgalmas, hiszen ez az a hely, ahol e hármas minden eleme megtörténik, a test (gyomor) és a szellem is töltekezhet, sőt: még az élethosszig tartó tanulás terén is profitálunk, hiszen az itt szerzett tudás és tapasztalás megmarad. Minap egy jó hangulatú főzőiskolanyitón jártunk, a város legújabb ilyen intézményében, a Schola Culinában.
Kép forrása: Schola Culina Facebook
Közösségi konyha – áll az új hely névjegyén. Mi lehet ez? Olyasmi, mint a lakásétterem? Nem véletlen a kérdés, a vidám alapítók egyike, Turanitz Gergely meg is erősíti: hivatalosan tényleg kissé hasonlít ahhoz, itt mindenki maga főz magának. A közösségépítés ennélfogva adott, hiszen mi hozna össze néhány, egyébként egymásnak idegen embert jobban, mint ha egy közös konyhasziget körül kavargatnak, egymást figyelik, kóstolgatnak és közben beszélgetnek és nagyokat nevetnek? Finom falatok és jó társaság – tárgyiasult világunk ellenpontjaként a főzőiskolák az élményszerzésre helyezik a hangsúlyt. S ez nem pusztába kiáltott szó, már a Schola Culina megnyitóján is érezhető volt: a kóstolgatás mellett igencsak vidám hangulatban telt az este az alig 40 négyzetméteres belvárosi, Kossuth udvarházbeli helyszínen. És ez máris jó pont, ez a fesztelenség, baráti hozzáállás és az érzékelhető vendéglátós szívélyesség vonzza be igazán az embert – a tanfolyami kínálat mellett, persze.
Lencsés-Pál Petra a másik alapító, mindketten a vállalkozások világából jönnek, bejáratott munkakapcsolat alapján vágtak bele a főzőiskolába, amelynél a harmadik tevékeny „láb” Petra párja, Lencsés Zoltán. A triumvirátus hölgytagja egyébként életmódtanácsadó, coach és személyi tréner, úgyhogy tisztában van a táplálkozás fontosságával, míg Gergő a vendéglátózás szervezeti-szervezési oldaláról érkezett, ám őszintén bevallja, hogy a nyílttüzes hússütögetés megy, viszont egyéb téren még van mit tanulnia neki is konyhafronton – erről meg az jut eszembe, hogy milyen könnyű dolga van ebben annak, aki mögött ott áll a saját főzősulija. Jó kis barbecue partikat eddig is szervezet Gergő (sőt, nagy szerénységgel amúgy elhallgatja, hogy mellesleg BBQ-ban magyar bajnok…), ez terv a továbbiakban is - a jó idő beálltáig viszont még számos hasznos, tematikus alkalmon sajátíthatják el a jelentkezők a gasztronómia egyes részterületeinek mélyebb ismereteit. Meg kell említenem itt először is a városban a vegán táplálkozás népszerűsítéséért már eddig is sokat tett Pozsonyi Zsuzsit, akinek állati termékeket nélkülöző fogásai annyira finomak, hogy a legvadabb húsimádókat is képes letéríteni az addig járt és helyesnek hitt útról. Zsuzsi februárban két egyestés főzőkurzust is tart: 22-én méregtelenítő növényi menüt, 29-én egy remeknek ígérkező indiai menüt főzhetünk meg az iskolában az útmutatása alapján.
Ha legszívesebben a kenyeret is kenyérrel ennénk, akkor a Schola Culinában tobzódhatunk a legjobb receptekben. Petra ugyanis a kovászos pékárura esküszik, ilyen kurzusokat fog tartani a közeljövőben. E sorok írója nem átallt kikönyörögni a megnyitón egy darabka kovászt és otthon hízlalásra fogni. Mint kiderült, minden valamirevaló kovászgazda elnevezi új házikedvencét, a miénk Etelka lett – de a főzőiskolában tartandó kovászoskenyér-foglalkozásokon ennek tudományába is részletesen beavatják majd az érdeklődőket. Érdemes elkalandozni a SC Facebook-oldalára is, mert akár belőlünk is válhat a következő oktató!
A főzőiskola központi helysége természetesen az óriási főzősziget, amelyet – a viszonylag kis tér adottságait figyelembe véve – úgy alakítottak ki, hogy a sürgő-forgó szakácsjelölteket ne zavarja a munkában semmi. Mindenkinek saját pultja, az az alatti, becsúsztatott fakkban pedig eszközei vannak, majd az elkészült fogásokat közösen a szintén a pultból kihúzható asztalkákon lehet elfogyasztani. A munkapultot az ügyes kezű férj, Zoli alakította ki ilyenre, s sikerült megnyerni hozzá egy vezető háztartásigép-gyártó hazai kirendeltségét is, ahol láttak fantáziát a fehérvári főzőiskolában és jutányos áron bocsájtották rendelkezésre a legmodernebb berendezéseket.
S ha már ennyit beszéltünk kajáról, lássuk a megnyitós menüsort: nyitott szendvicseken kóstolhattunk sült és tépett fűszeres malachúst (valami álom volt), a halpártiak megkapták az obligát füstölt lazacot, de készültek a nagy alkalomra remek, csicseriborsókrémes és olaszosan fűszerezett paradicsomos tésztakosárkák, az édességpultot pedig szintén majd itt oktató Lantos Anita mindenmentes sütikockái képviselték. Számomra leginkább a kovászból sütött, magokkal megszórt és kétszersültesen ropogósra sütött rágcsák jelentették aznap a gasztronómiai menyországot – azt hiszem, azért akár minden nap elvinne az utam (nyilván teljesen véletlenül) a Kossuth utcai Schola Culina felé…
Képek és videók
