„Minden hősnőm egy kicsit én is vagyok”
Találkozás Schmöltz Margittal, aki Fehérvárról írt történelmi regényt
Pár napja a fehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár vendége volt egy fiatal, mosolygós nő, akiről a vele rendezett író-olvasó találkozón az is kiderült, sodró lendülettel képes beszélni a történelmi időszakokról, amelyekbe olvasóit könyveivel elvezeti. Schmöltz Margit ugyan a Királyok Városában járta iskoláit, s így sok szállal kötődik Fehérvárhoz, ám a szülőváros, Esztergom visszahúzta, jelenleg is ott él és dolgozik könyvtárvezetőként. Következő regényét már írja a nálunk játszódó Kő kövön után – erről is mesélt ezen az alkalmon.
Kép forrása: teleelettel.hu
Kíváncsian vártam a Váczi Márk történész, városkutató vezette beszélgetést (a Cselekvő Fehérvár közösség Könyvmolyképző könyvbemutatóját), mert sejtettem, izgalmas történelmi ínyencségekről hullhat le a lepel Margit beszámolója alapján. Az írónő a tudomány-és művelődéstörténet, ezen belül is az orvostörténet berkeiben szeret mozogni leginkább, szövegeiben a női lét alapkérdéseit igyekszik körbejárni, a medicina és a kultúrtörténet érdekességeivel megfűszerezve. „Történeteimben a történelmi tények jelentik a kapaszkodót, a biztos pontot, a köréjük szőtt fikcióban a női gondolkodásmód, világlátás kerül előtérbe. Hőseim a férfiak által kormányzott mindennapokban csendesen, asszony módra szövögetik a szálakat, és életben tartják az emberiséget: szerelembe esnek, gyermeket szülnek, táplálják a családjukat, bábáskodnak és temetnek – mikor mire van szükség.” – írja magáról.
Ritka lehetőség egy Fehérvárról szóló történelmi regényt olvasni, a Kő kövön pedig éppen ilyen. Sőt: nem csak egyetlen időszakot ölel fel, hanem mindjárt négyet. A közös pont egy, a 12. században egy szerencsétlenség kapcsán megátkozott kődarab, amelyet a későbbi századok során újra és újra beépítenek egy-egy helyi épületbe, s az átkozott kődarab – hol szenteltvíztartóként, hol oszlopelemként - persze minden esetben hozza magával a soron következő tragédiát. Izgalmas felültés, amelyről az írónő a találkozón azt is elmesélte, a lányaival való beszélhetés során alakult ki, hogy a történetszövés középpontjában ezúttal egy átok és annak kibontása, következményei állnak majd.
Nőalakjai, mint már említettük, különösen fontosak számára, regényeiben biztosan találunk olyan szereplőt, akivel kapcsolatban felmerül bennünk olvasóként a gyanú: ezt a szereplőt saját magáról formázta a szerző.
-Igen, egy kicsit valamennyi női szereplőm én is vagyok – árulta el Váczi Márknak és a könyvtárbeli közönségnek hozzátéve: mindig igyekszik valódi, a környezetében élő embereket is belemintázni a történetekbe.
Következő regénye már készül: ebben a mi lett volna, ha? gondolatkört boncolgatja majd a fikción keresztül az író. A Majdnemek könyve szinte kész is van (stílusosan azt is mondhatnánk, már majdnem megíródott), és hasonlóan talányosnak ígérkezik. Mint Margit hozzáteszi: a történelmi szál és az érdekes nőalakok most sem hiányoznak majd…
Galériai kép forrása: google.com
Képek és videók
