Gyere le te is az Árpád fürdő alá!
E hétvégén, pontosabban szeptember 16-án van országszerte a Kulturális Örökségek Napja, amikor is múzeumok, nem tipikus kiállítóhelyek nyitnak ki és mutatják meg a szokásostól eltérő „arcukat” a látogatóknak. A megyében Gárdonyban, Székesfehérváron, Fehérvárcsurgón és Csákváron is lesznek idevágó programok, az egyik legérdekesebbnek tűnő a megyeszékhely járószintje alá visz le minket, s többek között azt is megnézhetjük, amit rendes körülmények között csak egy gépész láthat, nevezetesen, hogy mi is hogyan is működteti egy nagy múltú, patinás fürdő masszás-medencéjét és hogy néz ki mindez alulnézetből?
Szecessziós, felújított, belvárosi és sok oldalú – az Árpád fürdő mindezek és szolgáltatásai okán is sok fehérvári kedvence. A történelmi belvárosban álló műemlék fürdő a századfordulón épült egy török kori, hasonló használatú építmény helyén. Már azzal a gondolattal is izgalmas eljátszani, hogy ahol manapság szaunaprogramon, vagy éjszakai fürdőzésen veszünk részt, ott néhány évszázaddal ezelőtt, a magyarországi oszmán uralom idején turbános-kaftános elöljárók áztathatták pókhasukat a díszesen csempézett helyiségekben. Hopp, ugrunk egy merészet az időben, s máris itt vagyunk a késő-reformkorban, amikor az ünnepelt színpadi díva, a halhatatlan Blaha Lujza is lelátogatott Fejérvárra Pestről, hogy – hasonlóan a korabeli magyar közélet számos politikai, művészeti, vagy gazdasági jeleséhez - a fürdő közismerten jótékony vízében kúráltassa magát. Miután a városban a katonák létszáma is megemelkedett, bővebb fizetőképes kereslettel is számolhatott a fürdőintézmény. S persze az egyre gyakrabban érkező városi polgársággal – hány, de hány kontraktus, liezon köttethetett és született a két leglátogatottabb részben: a közfürdőben és persze a gőzben… De a fürdő mai titkos élete sem kevésbé izgató. A fürdőzők számára nyílt területeken és helyiségeken kívül ugyanis jó néhány van még, amelybe hétköznapi látogatóként valószínűleg sosem juthatnánk el, az épületegyüttes pinceszintjébe pedig még az ott dolgozók sem szoktak lemerészkedni. A mai épületegyüttes létrehozásakor az alatta húzódó eredeti, évszázados alagútrendszert szerencsére nem temették be, ezen keresztül kis túlzással át lehetett sétálni (igaz, meggörbített gerinccel) a környező belvárosi házakhoz. Nos, az előttünk álló hétvégén lehetőség lesz hasonlókra. Mint Somogyi Ilona Ildikó, a fürdő értékesítési munkatársa meséli, a mai modern légtechnikát és víztechnikát működtető alagútrendszerbe eddig nem vittek látogatókat, az első alkalomra készülődőknek is azt javasolják, akkor jöjjenek a pinceszinti programra, ha nem klausztrofóbiásak, ha bírják a hűvöset, a port, a pókhálót, egyszóval nem riadnak meg az extrém túrakörülményektől. Százméternyi haladást követően, egy leszűkülő elágazás után viszont már fel kell adnunk az alagutat. Aki fél a pókoktól, annak is tartogatnak technikai érdekességeket: bárki por és túracipő viselése nélkül megnézheti például az új épületszárnyban lévő nagy masszázsmedencét alulról is, ami szintén nem mindennapi látvány.
Az örökségnapi programra regisztrálni nem kell, az épületvezetések szeptember 16-án és 17-én 8-10.30 között félóránként indulnak.
Kulturális Örökség Napjai programsorozat Székesfehérváron
