Kerestük a hygge-t Fehérváron
Arról már nagyjából minden hazánkfia értesült, hogy Magyarország nagyon hátul áll/kullog/szerénykedik az európai országokban mért úgynevezett boldogságlistákon. Azt gondolnánk, biztos valamelyik mediterrán föld a nyerő e tekintetben, mert van nekik sok napsütésük, olivabogyójuk, pompás vörösboraik és sziesztájuk – de nem. A legboldogabb európai ország érdekes módon egy északi szelektől metszett és napsütötte órák tekintetében nevetséges pozíciót elfoglaló skandináv terület viszi el a pálmát. A dánok pozitivizmusáról könyvek sora zeng, náluk alapfogalom a hygge, amit magyarra talán legjobban a lélek otthonosságának, avagy a meghittségteremtés művészetének nevezhetnénk.
Azt nem betűzik, azt érzik – válaszolná egy tipikus dán, ha arról érdeklődnénk, hogy kell ejteni, s mi fán is terem a náluk szinte mindenféle összetételben, előtagként használt szócska. Dániában nagyon hyggelig, ha valaki egy kandallónál barátokkal összebújva, gyertyafénynél kortyolgatja a teáját, s kevés hyggébb pillanat van annál, mint mikor a tévé előtt, a kanapén takaróba burkolózva éppen beleharapunk egy vajas kekszbe, miközben ölünkben dorombolásba kezd a macska. De lehet hygge egy hely, akár egy település is. Akár Székesfehérvár is lehet az. A „hol a boldogság mostanában? Barátságos, meleg szobában” tételt persze mi, magyarok is ismerjük, ezért is indultunk neki a novemberi városnak, amikor kezd minden ünnepire hangolódni. Szóval, megtaláljuk-e a hygge életérzést mifelénk?
1. A hygge mindig közösségi élményt jelent, nem magányosat. E tekintetben pedig éppen ilyenné kezd advent előtt alakulni a város. A Fő utcán és a bevásárlóközpontok környékén sokfelé kitelepülős, embereket vonzó bódévároskák épülnek fel. Ne legyen kétségünk: a Hotel Magyar Király előtti szokásos ledes óriásgömbök, amelyben gyermekünk visítva bújócskázik a többi gyerekkel miközben mi barátainkkal a közeli faházikóban forralt bort iszogatunk – nagyon is hygge dolog.
2. A hygge-hatás nem nélkülözheti a gyertyafényt, az apró lámpácskákat. Itt sincs hiba: a belvárosban kifejezetten sok fényt szerelnek fel ilyenkor, vagy a házfalakra vetítenek barátságos karácsonyi jeleneteket. Mi, fehérváriak amúgy is imádjuk ilyenkor teliszórni az ablakainkat világítós rénszarvassal, futó piros ledfénnyel, vagy felváltva villódzó angyalkákkal.
3. A hygge mindig egyszerű és olcsó. Hiába mutatna remekük a Mikulás csodaszánja a Fő utcán egy tűzpiros Ferrariként tovagördülve, a hyggének mentesnek kell lennie minden sznobságnak és fennhéjazásnak. A Püspöki Palota bejáratának gazdag dekorálása nem tartozik ide, inkább az ünnep eleganciáját emeli.
4. A Hygge általában valami kuckószerű és meghitt.
Szerencsére kezdenek már a városban megjelenni azok a beülős helyek, amelyek berendezésükben is megvalósítják a fenti életérzést. Meleg árnyalatú darabokkal berendezett galériák, könyves beugrók, párnák, kellemes fényt adó lámpák – a Fő utcán keressük az ilyen hygge helyeket, s nem fogunk csalódni!
5. Nincs hygge sütemény nélkül. A dánok hatalmas süteményrajongók (nem csak karácsonykor), mi – vonalaink kímélése érdekében - inkább szeretünk lemondani e bűnösnek tartott élvezetről. Pedig az ünnepi időszakban kevés otthonosabb van egy tál mézeskalácsnál, amit több helyen is megvehetünk a fehérvári adventi vásárban.
Egyszóval, ha választ akarunk kapni arra, hol a boldogság mostanában, csak figyeljük meg a város ünnepi készülődését. Ott lesz az a hygge, sőt. Aztán, ha mindez időben elmúlik majd, rajtunk fog állni, be tudjuk-e építeni mindezt nagyvárosi hétköznapjainkba?
